Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Jegyzetek
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 373 19 Szabó Ervin: A Fővárosi Könyvtár tervpályázata (és valami a zsűrikről) In: A Ház, 1911. 241-242. p. 20 Budapest székesfőváros Tekintetes Tanácsához előterjesztése az elnöki ügyosztálynak a millenniumi alapítványnak közművelődési intézet létesítésére való fölhasználása iránt. 1911. jún. 24. 21 1392/1911 sz. határozat. In: Fővárosi Közlöny, 1911. 2107. p. 22 Építészkörökben vitát váltott ki az első díjasok mellőzése. Szabó Ervin a Pénzvilág 1912. 12. számában a döntést azzal indokolta, hogy a későbbi szűkebb pályázaton az első díjasok már nem vettek részt. Súlyosabb ok lehetett, hogy Lajta Béla már korábban is részt vett a város középítkezési terveiben. 1909-ben Bárczyval, Wildnerrel és Szabó Ervinnel közösen alapították meg a Népművelési Társaság „Népházat építő szakosztály" -át. (Népművelés, 1909. 154. p.) Lajta a fővárosnál törvényhatósági bizottsági tag is volt, erről a tagságáról azonban 1912-ben lemondott azzal a megokolással, hogy összeférhetetlennek tartja tervezői megbízatásával. 23 Genthon István: Lajta Béla. In: Magyar művészet 1800-1945. Bp. 1958. 337. p. 24 Egy amerikai méretű budapesti kulturmű. In: Pesti Hírlap, 1911. júl. 30. 25 K.H.: Budapest kulturháza. In: Világ, 1911. aug. 13. 26 Málnai Béla: Lajta emlékezése. In: Vámos Ferenc i.m. 365. p. 27 Az építkezés történetének leírásánál Sándor Tibor újabb kutatásait követtem, i.m. 17-27. p. 28 Fővárosi Közlöny 1912.1467. és 1946. p. 29 Fővárosi Közlöny, 1912. 50. 2387-2388.p. Bárczy erről később így nyilatkozott: „ ..másutt nem tudunk, csak drágább telket kapni ezeken a belső részeken [...] redukáljuk tehát a költségeket, úgy sincs pénz, a dísztermet és szabadiskolát hagyjuk későbbi időkry és csináljuk meg csak magát a könyvtárat [...] előterjesztjük még egyszer a redukált elképzelési tervet." Fővárosi Közlöny, 1913. mell. a 86. számhoz. 30 Szabó Ervin: A városi múzeumok föladatai és a Fővárosi Múzeum. Bp. 1913. Ranschburg Gusztáv könyvkereskedése. 69 p. Kremmer Dezső: A Székesfővárosi Múzeum. In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő. 1913. 25-35. p. U.ő.: A felsőolaszországi városi múzeumok és a Székesfővárosi Múzeum; In: Városi Szemle, 1913. 119-145. p. Kúlönlenyomat is. 31 Genthon István i.m. 337-338. p. 32 Bányai Elemér: Budapesti építkezések. In: Pesti Napló, 1912. jan. 21. 33 Vámos Ferenc i.m. 276-277. p. 34 Remete, 1966, 206. p. 35 Vámos Ferenc i.m. 305. p. 36 Az építkezés ellen szavaztak a középítési bizottságban a környező Ráday ill. Lónyai utcában lakó bizottsági tagok, a pénzügyi bizottságban az ugyancsak a Ferencvárosban lakó vezérszónok, Springer Ferenc. A helyiek ellenállása mintha már itt kialakult volna. Ld.: Sándor Tibor i.m. 22-23. p. 37 Fővárosi Közlöny, 1914. 43. 1522-1525. p. 38 Kőhalmi Béla visszaemlékezése szerint (Budapest, 1946.2.80. p.) 1913 utolsó nyári közgyűlésén Vázsonyi Vilmos „kiadta a jelszót: A 'szociológusoknak' (gúnyosan hangsúlyozva a szót) nem építünk szabad iskolát!" A korabeli jegyzőkönyvek azonban Vázsonyi semmilyen könyvtári témájú felszólalásáról nem tudnak, de egyéb politikai-ideológiai szembenállásról sem. Remete a konzervatív építészek, mindenek előtt Quittner Zsigmond féltékenységéről ír. Quittner valóban ellenezte a Tisza Kálmán tér beépítését, csakhogy ezt - Remete adatával ellentétben, amint azt Sándor Tibor tanulmányából tudjuk - már a pályázat eredményének eldőlte, Lajta megbízása előtt is megtette. 39 Kőhalmi Béla: Ötven éves a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. In: A Könyvtáros, 1954. 8-9. 9. p. 40 A következő idézetek A Fővárosi Könyvtár Értesítőjének 1908-1913 közötti, Szabó Ervin által írt éves beszámoló jelentéseiből valók. 41 14-16 Celsius 42 Gárdonyi a fővárosi levéltárba, Rácz a fővárosi statisztikai hivatalba ment át. Távozásukban könyvtárpolitikai nézetkülönbségek is szerepet játszottak, ezekre más vonatkozásban visszatérünk. 43 Szabó Ervin levele. FSZEK irattár.
