Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

Jegyzetek

A városi könyvtár új modelljének kialakítása

369

37 A szakirodalomban korán felvetődött s máig lezáratlan kérdés: a liberalizmussal mint politikaivilágnézeti irányzattal következetesen szemben álló Szabó Ervin a könyvtárügyben valóban a liberális elvek érvényesülését tartotta eszményinek, vagy ennek meghirdetése csak taktikai lépés volt részéről. Az utóbbit vallotta a tanítvány Kőhalmi Béla. („Egy adott politikai és társadalmi helyzetben kimondható és hirdethető elvek bátor megfogalmazása volt a pécsi előadás, tovább menni taktikai hiba lett volna" In: Szabó Ervin a könyvtáros, Szabó Ervin ... cikkeinek ... gyűjteménye, 14. p.) Ezzel szemben Sallai István szerint Szabó Ervin mint kutató és tudós a szabad információáramlás híve volt. (Tartozásaink Szabó Ervinnek. In: Valóság, 1979. 3. 32-42. p.) Újabban Tóth Gyula is úgy véli, hogy Szabó Ervin alapelvnek tekintette a gondolat szabadságát, s etikus magatartással azt a könyvtárban is érvényesíteni kívánta. (Szabó Ervin útja az Emlékiratig, i.m. 125. p.)

38 Napló, i.m. 421-422. p.

39 Szabó Ervin: Szövetségünk közgyűléséhez. In: Könyvtári Szemle, 1913. 6.

40 Gárdonyi Albert: A városi könyvtárak feladatai. In: A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1908. 5. 39-42. p.

41 Staindl Mátyás: A dresden-plaueni népkönyvtárról. In: A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1910. 2.150 -158. P42 Wlassics Gyula elnöki megnyitó beszéde, Szombathely, 1908. In: W.Gy. elnöki megnyitó beszédei a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének közgyűlésein. Bp. 1912. Stephaneum. 52. p.

43 Ferenczi Zoltán: A nép- és városi könyvtárakról. In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1907. 1. 13-18. p.

44 Wlassics i.m. 52-53. p.

45 Wlassics és Ferenczi 1907 utáni tevékenységéről a magyar public library megteremtése érdekében részletesen beszámol: Mihalik József: Még egy szó a magyar közművelődési könyvtárakról. In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1918. 2. 94-112. p.

46 Gulyás Pál: A népkönyvtárak szervezése, fenntartása és kezelése. Gyakorlati kézikönyv népkönyvtárak és kisebb közkönyvtárak kezelői számára. Bp. Athenaeum, 1909. Gulyás csak a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának határozata miatt kényszerült a címben és a szövegben a „népkönyvtár" kifejezést használni, ő maga a „közkönyvtár" vagy a „könyvesház" elnevezés híve volt. (I.m. 25. és 31. p.)

47 Ezt az elvet már Ferenczi előadása is leszögezte a pécsi konresszuson: „A népkönyvtár többoldalú, különös vallási, politikai irány szolgálatába nem szegődik." Erről ld. még: Sormevend Péter: Jegyzetek a könyvtárpolitikus Gulyás Pál tevékenységéhez. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1995. 2. 199-208. p. és Katsányi Sándor: Párhuzamos életrajzok. Gulyás Pál, Szabó Ervin és a korszerű közkönyvtár gondolatának kibontakozása. In: Könyvtári Figyelő, 1995. 2.199-208. p.

48 Szabó Ervin: Gulyás Pál: A népkönyvtárak szervezése, fenntartása és kezelése. (Könyvkritika). In: Népművelés, 1910. 318. p. Szabó Ervin ... cikkeinek ... gyűjteménye, 112-117. p.

49 Gulyás Pál i.m. 99. p.

50 Szabó Ervin i.m. 320. p.

51 Gulyás Pál i.m. 20.p. és Szabó Ervin i.m. 319. p.

52 Sipos András: Szabó Ervin Bárczy István „agytrösztjében". A város könyvtárnoka. 85. p.

53 Leírása: Fővárosi almanach, lexikon és útmutató 1913-1915. 68. p.

54 Könyves Tóth Kálmán: Budapest székesfőváros szociálpolitikai, közjótékonysági és közművelődési közigazgatásának története. Bp. 1930. 59. p.

55 Sipos András: i.m. 99. p.

56 Ld. Fővárosi almanach i.m. 74. p.

57 Szövege megjelent: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1910. 56-57. p. Kőhalmi Béla visszaemlékezése szerint a kezdeményező Bárczy volt, aki „Ballagi Aladár bizottsági tagot, a belvárosiak vezérszónokát kéri fel arra, eszközöljön ki a MKOT-nál egy polgármesterhez intézett feljegyzést. A feljegyzés Ferenczi Zoltán munkája ..." Kőhalmi Béla: Egy híres „Emlékirat"-ról. In: Könyvtáros, 1960. 5. 321. p. Másfelől viszont tudjuk, hogy Wlassics is, Ferenczi is ekkor már negyedik éve foglalkozott a városok vezetőinek hasonló célú felkérésével.