Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Jegyzetek
A városi könyvtár új modelljének kialakítása 367 A VÁROSI KÖNYVTÁR ÚJ MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA AZ ELŐZMÉNYEK ÉS AZ 1910-ES ÉV ESEMÉNYEI 1 György Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. Bp. 1886. 2 Kevéssé ismert, hogy György Aladár a gyakorlatban is megkísérelte a Budapesti Népoktatási Kör keretében az új típusú könyvtárak létrehozását, vállalkozása azonban nem járt sikerrel. (Gyulai Gyulay Béla: A felnőttek oktatása és a Budapesti Népoktatási Kör története. Bp. 1895. 75. p.) 3 Ballagi Aladár: Az „Astar library" In: Magyar Könyvszemle, 1886. 270-282. p. 4 E témakör alapos feldolgozása: Tóth Gyula: Áttörések. A public library megjelenése és első térhódítása Magyarországon. In: Könyvtári Figyelő, 1999. 2. 223-235. p. 5 Magyar Könyvszemle, 1898. 3. 319. p. A „népkönyvtár" szót többféle jelentésben is használta a korabeli szakirodalom, itt és a további idézett szövegekben is gyakran keveredik a „népkönyvtár" és a „nyilvános könyvtár" kifejezés. 6 Kudora Károly: Könyvtártan. Bp. 1893.208. p. Ferenczi Zoltán: A könyvtártan alapvonalai. Bp. 1903.132. p. 7 Nem véletlen, hogy modem városi közkönyvtár gondolata a 90-es években honosodik meg nálunk: Angliában ez az évtized a városi könyvtárak elterjedésének fénykora, az évtized elején 160, a végén 340 városi könyvtár van, számuk megduplázódott, évente 15-16 új könyvtár jött létre, ezt lehetetlen volt nem észrevenni. Magyar szempontból azonban még fontosabb, hogy a kilencvenes években jelennek meg Németországban is tömegesen az új városi könyvtárak, az évtized végére a számuk 70 körül van. A magyar könyvtári szakirodalom sajátos módon a német kísérletezéseken keresztül ismerte meg az angolamerikai alaptípust is. Erről ld. Szabó Ervin bibliográfiájának megjegyzéseit az Emlékirat községi nyilvános könyvtár létesítéséről Budapesten c. művében és Tóth Gyula i.m. 3. jegyzetét. 8 A Budai Könyvtár Egyesület évkönyve. 1985. 3-4. p. 9 Voit Krisztina: Bevezető. In: Kégli Ferenc: 100 éves könyvtár Székesfehérváron. 1993. Székesfehérvár, Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár. 10. p. 10 Erdélyi Pál jelentése a 2. Nemzetközi könyvtári konferenciáról. London, 1897. OLK. 721.4.cs.3.t. Idézi: Voit Krisztina: A nyilvános könyvtár eszméjének kialakulása a 20. század fordulóján. In: A város könyvtárnoka, 115. p. 11 Voit Krisztina: 2003. 115. p. 12 Ld. erről: Szabó Ervin levele Debrecen közművelődési tanácsnokához. In: Könyvtári Szemle, 1915.188. p. 13 Gyalui Farkas: A magyar könyvtárak jövőjéről. In: Budapesti Szemle, 1904. 330. 437. p. 14 Történetét feldolgozta: Márki Hugó: A szabad tanítás történeti fejlődése. Bp. 1908. Újabb összegezés: Szociálpedagógia. Bp. Osiris, 2000. 416. p. 15 Déri Gyula: A szabadoktatás története, elmélete és 1912-13 évi eredményei. Bp. 1915. 30. p. 16 Jelentés az „Erzsébet Népakadémia, a Magyar Népművelés Csarnoka" tizenegyedik évi működéséről. Bp. 193.14-15. p. 17 „Magyar Népház". Bp. 1906. 3. p. 18 Ld. erről Soós Pál: A pályakezdő Szabó Ervin politikai és kulturális törekvései. Bp. 1977. Akadémiai Kiadó. 158. p. 19 Népotthon. In: Népszava, 1902. febr. 25. Névtelenül jelent meg, Soós Pál kutatásai nyomán azonban bizonyítottnak vehető Szabó Ervin szerzősége, ld. Soós Pál i.m. 158. p. 20 Az Erzsébet-akadémia. In: Népszava,1902. jún. 24. 21 Szabó Ervin levele Debrecen közművelődési tanácsnokához. In: Könyvtári Szemle, 1915. 3. 188.p. ld. még: Soós Pál: Szabó Ervin és Debrecen kapcsolata. In: Könyvtáros, 1978. 9. 545 - 548. p. 22 Ld. Tóth Gyula i.m. 234. p. 9. jegyzet. 23 Szabó Ervin: Munkáskönyvtárak. Könyvkritika. In: Huszadik Század, 1902. 2. köt. 433 - 435. p.
