Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

Jegyzetek

Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig

365

ötven évben, Bp, Székesfőváros Statisztikai Hivatala. Statisztikai Közlemények 70. köt. 2-3. és Budapest statisztikai évkönyve 1906. Bp. 1908. Bár az adott évre nincs pontos adat, a megelőző és követő adatokból a nagyságrendi elmozdulásokra következtetni tudunk.

66 Az „írók" kategóriájának rendkívül magas olvasói létszámának magyarázatául utalni kell a szociológusok csoportja és Szabó Ervin közötti kapcsolatra, ld. az előző fejezetet.

67 A téma nemzetközi áttekintése: Lyons, Martin: A munkásosztály: előírt és titkos olvasmányok. In: Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. Bp. 2000. Balassi Kiadó. 366-376. p.

68 A nők távolmaradását György Aladár korábban így magyarázta: „A nők a könyvtárak legnagyobb részétől csaknem teljesen el vannak zárva, a közvéleményben uralkodó középkorias előítélet társadalmi kiskorúságot kényszerít reájuk."

69 A Fővárosi Könyvtár Értesítője. 1-24. évf. Bp. Fővárosi Könyvtár, 1907-1930. Az Értesítő indulásakor, mint a Thirring Gusztáv által tervezett „Fővárosi Közlemények a Statisztika és Közigazgatás köréből" c. periodikum különszáma jelent meg 1907 májusában, szerkesztőjeként ekkor Thirring neve szerepelt. Valójában az Értesítő már indulásától Szabó által szerkesztett kiadvány volt, később formailag is önállósult. Kiadásának költségeit az első két évben a nyomtatott katalógus kiadására szánt, már 1901 óta évről- évre áthúzódó 3500 korona fedezte, 1909-től már a könyvtár költségvetési rovataként szerepelt.

70 A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1909. 1. 31-38. p. Külön kiadványként is megjelent.

71 A Fővárosi Könyvtár Közleményei. 1. Bp. 1907. 56. p.

72 E bibliográfiák és a korabeli várospolitika viszonyát elemzi: Sipos András: Szabó Ervin Bárczy István „agytrösztjében." A város könyvtámoka, 95 -96. p.

73 A lakáskérdés és a városszabályozás kapcsolatos kérdéseinek irodalma. Szerk. Szabó Ervin. Bp. 1907. A Fővárosi Könyvtár Közleményei 1. sz. Szakkatalógus 1. füzet.

74 A községi pénzügy. Szerk. Szabó Ervin. Bp. 1908. A Fővárosi Könyvtár Közleményei 2. Szakkatalógus 2. füzet.

75 A választóreform. Vál. jegyzék a parlamenti és községi választójog, a parlamentizmus, a demokrácia és a politikai pártok irodalmából. Bp. 1909. A Fővárosi Könyvtár Közleményei 3.

76 A községi szocializmus. Függ.: Munkaviszonyok községi vállalatokban. Szerk. Szabó Ervin. Bp. 1909. A Fővárosi Könyvtár Közleményei 4.

77 Ezekről ld.: Szilágyi Tibor: A Fővárosi Könyvtár régi ajánló bibliográfiái. In: Könyvtáros, 1968. 10. 576 -577. p.

78 Szabó Ervin előterjesztése a polgármesterhez 1908. jan. 27-én. Gépirat, 10 p., FSZEK irattár,

79 Előterjesztés i.m. 5. p.

80 Szabó Ervin: Dr. Arnim Graesei: Handbuch der Bibliothekslehre. Könyvkritika. In: Magyar Könyvszemle, 1902. 3-4. 510-516. p. Szabó Ervin ... cikkeinek ... gyűjteménye, 1959. 52-62. p.

81 „Ha majd elkészül az állami könyvtárosok képesítéséről szóló törvény [...] azontúl kizárólag filológusok gyakorlótere lesz az állami könyvtárak anyaga [...] És a nagy könyvtárak is olyan képest mutatnak majd, mint a katonai nagygyakorlatok után a paraszt vetése: az uralkodó hatalom pusztító hadjáratáét..." Szabó Ervin: Az Egyetemi Könyvtárról. In: Huszadik Század, 1907, 973. p. Szabó Ervin ... cikkeinek ... gyűjteménye, 1959. 68-83.

82 Fogalmazvány Szabó Ervin kézírásával. FSZEK irattár.

83 „A szerkesztőségben Jászi Oszkár fogadott [...] előadtam kérésemet: szeretném, ha az igazgatási szolgálatból áthelyeznének a Fővárosi Könyvtárba. Jászi megígérte, hogy addig is, amig Szabó Ervin külföldről hazajön, megbeszéli kérésemet Wildner Ödön főjegyzővel." Kőhalmi Béla: Hogyan lehetett protekció nélkül könyvtáros valaki a régi Fővárosi Könyvtárban? In: Szabó Ervin 1877-1918. Bp. 1968. FSZEK, 277. p.

84 Például a Közlemények sorozatban megjelenő reprezentatív szakbibliográfiák készítésébe bevonta és a kiadványokban név szerint is szerepeltette Enyvvárit, Basch Imrét, Staindl Mátyást, de Gárdonyit nem. Thirring igazgatóként ezt így látta: „Gárdonyit te általában rosszul ítéled meg, és ok nélkül lekicsinyled. Gárdonyi [...] munkaereje a mai viszonyok közt nincs is kellőleg kihasználva, [...] az érdemleges