Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Jegyzetek
360 Az 1890-es évek kezdeményezései AZ 1890-ES ÉVEK KEZDEMÉNYEZÉSEI BUDAPEST FŐ- ÉS SZÉKVÁROS KÖNYVTÁRA (1893-1903) 1 Bárczy István üdvözlő beszéde Heltai Ferenc beiktatása alkalmából 1913-ban. Idézi: Gárdonyi Albert: Ötven esztendő Budapest székesfőváros történetéből. Bp. 1925. 112. p. 2 Neve indulásakor II. Kerületi Könyvtár Egyesület volt, rövidesen Budai Könyvtár Egyesület lett, végül Budapesti Könyvtár Egyesület. Történetét feldolgozta: Gátiné Pásztor Mária: A Budai Könyvtár Egyesület története 1891-1919. In: A FSZEK Évkönyve 1956-1957. 8-92. p. 3 A Budai Könyvtár címjegyzéke. Előszó. Bp. 1894. 3-4. p. 4 Ennek állománya különböző adományozóktól származván igen vegyes volt, érdektelen elavult művek mellett bibliofil ritkaságok is szerepeltek benne, például 16. századi nyomtatványok és Elzevirek. 5 A Budai Könyvtár Egyesület évkönyve Az egyesület megalakulásától 1894-ig. Bevezető. Bp. 1895. 3-4. p. A Budai Könyvtár Egyesület évkönyve, 1897. 3. p. 6 Magyar Könyvszemle, 1898. 300-301. p. 7 Az 1892 évi költségvetés a pénzügyi bizottság előtt. In: Fővárosi Közlöny, 1891. nov. 13. 8 Polgármesteri személyzeti ügyosztály végzése 1893. febr. 23. FSZEK irattár. 9 Az 1892 évi költségvetés ... i.m. 10 Katsányi Sándor: Társadalomtudományi könyvtár kontra általános közművelődési könyvtár. Két koncepció harca a Szabó Ervin előtti Fővárosi Könyvtárban. In: A FSZEK Évkönyve 1997-1998.119- 124. p. 11 Toldy László 1903. évi zárójelentése szerint a könyvtár állománya a következő forrásokból származott: kötelespéldány (1893-1898): 7151 tétel, vétel (az MTA sorozatát is beleszámítva): 2558 tétel, ajándék: 3814 tétel. Toldy László: A fővárosi könyvtár állapotáról. In: Fővárosi Közlöny, 1903. jún. 30. 952-959. p. 12 A könyvtár helyiségei: 1894: Az „új városháza" földszintjén egy udvari szoba, 1896: a Lipót utca 25. sz. (ma: Váci utca) átalakított lakáshelyisége, 1899: a Városháza Gerlóczy utcai oldala, 1900: a Városháza Károly körúti szárnyának első emelete. 13 A 9 szakcsoport: A Hittud., B Jogtud., C Politika és államtud., D. Orvosi tudományok, E Mennyiségtan, term.tud., F Bölcsészet, széptud., G. Történelem, H. Nyelvtud., irodalom, 1. Enciklopédiák, vegyesek, társulati kiadványok. A főcsoportokon belül további bontást alkalmazva az állományt 130 alcsoportra bontották. A budapesti vonatkozású műveknek külön szakkatatalógusa volt. 14 Forrás: Toldy László jelentése a Városi Könyvtárról 1902. febr. 10. FSZEK irattár és Toldy László: A Fővárosi Könyvtár állapotáról. 15 Összevetésként: 1902-ben a Nemzeti Könyvtár olvasóinak (látogatóinak) száma 21 589 volt, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtáráé 6 611. 16 Toldy László előterjesztése a Fővárosi Könyvtár létesítése ügyében a fővárosi közgyűléshez 1897. jan. 28-án. In: Fővárosi Közlöny, 1897. febr. 2. 1-2. p. 17 Toldy László beadványa a könyvtári albizottsághoz 1902. okt. 30. FSZEK irattár. 18 Toldy László jelentése a könyvtárról 1902. febr. 10-én. FSZEK irattár. 19 Toldy László i.m. 10. p. 20 Az 1903. jan. 21-i közgyűlés naplója. In: Fővárosi Közlöny, 1903. jan. 23. 7. 107. p. 21 Toldy László szervezeti szabályzatterve, 1900. márc. 2. 22 Az 1903. jan. 21-i közgyűlés naplója, i.m. 106. p. 23 Jugendbibliotheken in Ungarn. Magyar fordításban: Ifjúsági könyvtárak Magyarországon. In: Könyv és Nevelés, 2000. 2. 79. p. 24 Bényei Miklós: A magyarországi helyismereti tevékenység vázlatos története. In: Könyvtári Figyelő, 2000. 612-630. p. Katsányi Sándor: A Budapestensia kialakulása avagy három könyvtárosportré. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2000. 9. 53-59. p.
