Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

Jegyzetek

358 Könyvtáralapító kezdeményezések KÖNYVTÁRALAPÍTÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK A KIEGYEZÉS ÉS VÁROSEGYESÍTÉS UTÁN 1 Gárdonyi Albert: A városi könyvtárak feladatai. In: A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1908. 5. 39-42. p. 2 Gyulai Gyulay Béla: A felnőttek oktatása és a Budapesti Népoktatási Kör története. Bp. 1895. 66. p. 3 A kiegyezés óta a városi könyvtáralapítási javaslatok általános hivatkozási alapjává a nyugat-európai városi könyvtárak példája vált. „Talán nem is szükséges említenem, miszerint Nyugat-Európa legkisebb városaiban is léteznek már hasonló célú könyvtárak" - írta a Népoktatási Kör javaslata. 4 Maár Péter indítványának szövege: Gyulay Béla i.m. 66-67. p. Új szövegközlés: A könyv és a könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig. Bp. 1970. 219-220. p. 5 A Tanügyi Bizottság által kiküldött Könyvtári Al-Bizottság előterjesztése egy városi Polgári Könyvtár megalapítása s a közvádló útján a városhoz jutó nyomtatványok elhelyezése iránt. - Eredetije a Fővárosi Levéltárban. Szövegközlés: Turányi Kornél: Pesti városi közkönyvtár létesítésének terve. In: Magyar Könyvszemle, 1959. 3. 287-290. p. és Toldy Ferenc javaslata a pesti városi közkönyvtár létesítésére. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve 1958-1959. 105-107. p. 6 Toldy Ferenc javaslata az albizottság 1973. ápr. 4-i ülésén. Fővárosi Levéltár, Tanácsi iratok VIII. 59/1869 7 A későbbi konkrét épülettervek kidolgozásánál figyelembe vette a távlati fejleszthetőséget is. 8 „Vasár- és ünnepnapokon a könyvtár délelőtt és délután nyitva állna, hétköznap az esti órákban (pl. 5—9-ig) volna célszerű azt, a nappal rendszerint másféle foglalatos polgári közönség tekintetéből nyitva tartani." 9 Az 1874 évi közgyűlések jegyzőkönyve, 74/89 sz. Fővárosi Levéltár 10 A tanügyi bizottság javaslata a fővárosi tanácsnak 1874. febr. 22-én. Fővárosi Levéltár, Tanácsi iratok 1/2780/1874 11 Az 1875 évi közgyűlések jegyzőkönyve, 209/875 Fővárosi Levéltár 12 Megoszlása: 135 cím: államtudomány, statisztika; 88: közgazdaságtan; 45: közigazgatás; 37: jog; 30: egyéb. 13 Gyulay Béla i.m. 75. p. 14 Sopron 1867, Nyíregyháza 1868, Gyula 1868, Szombathely 1872, Eger 1872 stb. 15 Pl. Aradon a Kölcsey Egyesület 22 ezer kötetes könyvtára, Balassagyarmaton a Nógrád Vármegyei Múzeumi Társaság könyvtára, Kassán a Városi Múzeum Egylet könyvtára, Kecskeméten Városi Könyvtár és Múzeum, Szombathelyen a Vasvármegyei Kulturális Egyesület stb. 16 Römer Flóris: Városi múzeumaink. In: Archeológiái Értesítő, 1871. 315. p. 17 Schwarz Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtára. In: A Budapesti Történeti Múzeum Könyv­tárának és Régészeti Adattárának ismertetése. Bp. 1991.14. p. 18 Römer Flóris i.m. 315. p. 19 Az 1875. márc. 11-i közgyűlés határozatában. Jegyzőkönyv, 209/875 Fővárosi Levéltár 20 Thirring Gusztáv: Kőrösy József. Bp. 1907. 7. p. 21 A belügyminisztérium 60.986.75. sz. leirata. Közli: Szél (Saile) Tivadar: Kőrösy József hatása a statisztika fejlődésére. Bp. 1927. MTA. 240. p. 22 Bővebben ld. Remete, 1961. 67-75. p. 23 Mikor egy ilyen alkalommal a városi tanács egy leiratában a statisztikai hivatal gyűjteményét „Fővárosi könyvtár" névvel említette, Kőrösy szarkasztikus visszautasítással válaszolt: „Városi könyvtár tudtom­mal nem létezik." 24 Szabó Ervin az új városi könyvtárban ezt a rendet vette át és alkalmazta 1913-ig, a tizedes osztályozás bevezetéséig, mert úgy ítélte meg, hogy a katalógus „a szakkönyvtár céljainak megfelelt, sőt lehet mon­dani, minúciózus differenciáltságánál fogva bármely akkori magyar tudományos könyvtár kataló­gusánál tökéletesebb volt".

Next

/
Oldalképek
Tartalom