Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár a második világháborúban
A könyvtár a második világháborúban 347 érték el. A fiókkönyvtárakban a kölcsönzés az előző őszhöz viszonyítva a felére esett vissza - de még mindig havi 60 ezer kötet körül járt. Úgy látszik, a hálózat olvasói még ebben a front-közeli, apokaliptikus időszakban is szükségét érezték az olvasásnak, a szépirodalomnak - most talán éppen a háború szörnyűségei ellen. Az állomány mentése Ahogy súlyosbodtak a bombázások és közeledett a front, a könyvtárak legfontosabb kérdésévé az állomány megóvása vált, mindenek előtt a központi könyvtárban levő nagy értékű, pótolhatatlan állományrészeké A Wenckheim-palotába költözéskor a Budapest Gyűjtemény, s egyben a könyvtár legértékesebb darabjai a főbejárat feletti fogadóterembe, a Budapest Gyűjtemény kiállítótermébe kerültek. Most kiderült, hogy ez a könyvtár leginkább tűz-, bomba- és belövésveszélyes helye. Hasonló tűz- és bombaveszélyes volt a II. emeleti raktár, ahová a Budapest Gyűjtemény többi anyaga került. Ezeket az értékeket már 1942-ben áthelyezték a félemeleti belső, vaslemezajtóval zárható raktárterembe, de az 1944-es bombázások nyilvánvalóvá tették, hogy ez sem nyújt kellő biztonságot, ezért a legértékesebb Részlet a könyvtár légoltalmi tervéből (mintatervként jelent meg még 1943 januárjában, a Légoltalmi Közleményekben)
