Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár a második világháborúban
340 A főváros könyvtárának története 1945-ig ta, hogy Szentkuty „a jobboldali irányzatú irodalmat a lehetőségig mellőzte", Jajczay János szerint pedig „A könyvtárban köztudomású, hogy Szentkuty mennyire előnyben részesíti a zsidó vagy egyéb baloldali szellemű írók könyveit."5 Szentkuty a szélsőséges művek egy részét megkísérelte a raktárban elfektetni, éber munkatársai azonban ezt is szóvá tették: „A beszerzett jobboldali irányzatú könyvek jelentős része a fiókok raktárában van elhelyezve, az olvasóközönséghez nem jut el."6 Az olvasóközönség alakulása A „távoli" háború nem zavarta, sőt erőteljesen növelte a főváros közönségének olvasó kedvét. Egyre nagyobb számban áramlottak be új olvasók a könyvtárba, egyre gyakrabban és mind többet kölcsönöztek. A forgalom 1939-1943 között évről-évre egyenletesen növekedett és újabb rekordot döntött: már a másfél milliót is meghaladta. 1939 1943 Kölcsönzők száma Központ 2011 2730 Fiókok 20421 24751 Együtt 22432 27481 Forgalom (kölcsönzés és helyben olvasás) Központ 209 601 121 100 Fiókok 1 165 520 1 441 141 Együtt 1 375 121 1 562 241 Nagyobb visszaesés egyetlen ponton történt: a központi könyvtárban 1942-ben a helyben olvasott művek száma az előző évi 171 ezerről 104 ezerre esett vissza. A könyvtár éves beszámolója ezt „a háborús viszonyoknak a csendes kutatómunkára gyakorolt bénító hatásával" magyarázta, valójában a hirtelen és egyszeri visszaesésnek közvetlenebb oka volt: 1942-ben a központ - mivel a könyvtárat melegedőként használók itt is kezdtek megjelenni - megszüntette a helyben olvasás Szabó Ervin óta fennálló ingyenességét. A társadalom egyes csoportjai nem azonos mértékben vették ki részüket a könyvtárhasználat fellendüléséből. A legfeltűnőbb különbség, hogy miközben a felnőttek minden rétege aktívabb könyvtárhasználóvá vált, a fiatalok érdeklődése évről-évre csökkent. Nem csak az egyetemisták-főiskolások részvétele fogyatkozott meg 10%-kal, - ez a jelenség a hadkötelezettség kiterjesztésének időszakában nem meglepő, - hanem a középiskolások is hasonló mértékben maradtak el. A felnőttek körében tovább emelkedett a munkásolvasók száma (1931-43 között 26%-kal), de leginkább a tisztviselők aránya növekedett. Mi vonzotta az olvasókat a könyvtárba? A könyvtárlátogatás körülményei ezidőtájt egyáltalán nem voltak kellemesek: a helyiségek gyakran fűtetlenek maradtak,7 a nyitva tartás idejét a központban és a fiókkönyvtárakban egyaránt korlátozták, a csökkentett idő és a hiányzó tisztviselők miatt a kiszolgálás lelassult (a fiókokban is olykor egy
