Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
324 A főváros könyvtárának története 1945-ig A külföldi irodalom olvasása A szépirodalmi olvasmányok többsége külföldi szerzőtől származó mű volt, köztük az angol-amerikai irodalom termékei voltak a legnépszerűbbek. (Az összes külföldi mű 31 %-a.) Kiemelkedően sokan olvasták J. Londont, őt - távolról - követte Galsworthy, Lewis és Wells. Az angol irodalom kedveltségét a francia követte, azon belül a régebbi múltat a még mindig népszerű Balzac és (id.) Dumas képviselték, a közelebbi múltat Zola és France, a kortárs irodalmat Rolland, valamint két lektűríró: Benoit és Farrére. A harmadik helyre szoruló német nyelvű irodalom (21%) sajátos jelensége, hogy a négy legolvasottabb szerző (sorrendben: Wassermann, S. Zweig, Th. Mann és Werfel) közül három pár éven belül emigránsként kényszerült Németország elhagyására, az osztrák Wassermann műveit pedig indexre tették. „A Harmadik Birodalom areopagja kétségtelenül fejcsóválva szemlélné azt a névsort, mely nálunk a német irodalmat reprezentálja" - jegyezte meg Drescher. Az egyéb nyelvek írói közül az orosz és a skandináv szerzők örvendtek nagyobb népszerűségnek. A leggyakrabban kölcsönzött szerzők ill. művek (A kölcsönzött kötetek számával) 1. Jókai 678 1. Gulácsy: Fekete vőlegények 64 2. Herczeg 492 2. Herczeg: Pogányok 47 3. Gárdonyi 401 3. Kemény: Zord idő 43 4. Mikszáth 276 4. Rolland: Az elvarázsolt lélek 40 5. Wassermann 231 5. Zilahy: Szökevény 38 6. London 228 6-8. Gárdonyi: A láthatatlan ember 35 7. Csathó 219 6-8. Jókai: Egy magyar nábob 35 8. Zilahy 203 6-8. Zilahy: A két fogoly 35 9. Móricz 201 9. Munthe: San Michele 34 10. Galworthy 178 10-13. Herczeg: Az élet kapuja 32 11. Lewis 170 10-13. Jókai: A kőszívű ember fiai 32 12. Zweig 170 10-12. Jókai: Kárpáthy Zoltán 32 13. Gulácsy 166 10-12. Móra: Aranykoporsó 32 14. Mann, Th. 164 14-15. Gárdonyi: Isten rabjai 31 15. Móra 134 14-15. Mikszáth: A fekete város 31 Az egyes társadalmi rétegek könyvtárhasználói arculata A fiókkönyvtárak felnőtt olvasóinak törzsközönségét a szellemi foglalkozásúak (közalkalmazottak, pedagógusok, magántisztviselők) alkották. Ok - legalábbis a könyvtárban -
