Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
308 A főváros könyvtárának története 1945-ig Mátyásról (1565), Kempelen Farkas kéziratai (1751, 1757), Brunswick Teréz kéziratos hagyatéka és sok más hasonló érték. A „budapesti vonatkozás" fogalmát tágabban értelmezték, mint előtte (és utána) bármikor. Beszerzendővé tette a könyvet a legcsekélyebb tartalmi vonatkozás, a szerző személye, a nyomda vagy akár a könyv egykori birtokosa is. A könyvtár 1934-ben meg akarta vásárolni a marosvásárhelyi Teleki Tékából piacra került Corvinát is, nem rajta múlt, hogy a 15. századi Tacitus kódex külföldre került. Továbbfejlesztették az egyes speciális dokumentumtípusok gyűjteményeit is. A Szüry- gyűjteményben a klasszikus írók szépirodalmi műveinek első és nevezetes kiadásainak gyűjteménye a relatív teljességhez közeledett, elkezdték a^ újabb írók - köztük a „kritikailag elismert" kortárs alkotók gyűjteményes munkáinak és egyes köteteinek beszerzését. Ezzel a kortárs szépirodalom gyűjtése is bevonult a központi könyvtárba, bár igen visszafogott és többek által vitatott módon. Például Jávor László a Nagyvilág című lapban azt kifogásolta,' hogy Bálint Györgytől, Fenyő Lászlótól, Gelléri Andor Endrétől, József Attilától, Szép Ernőtől egyetlen írást sem talált. „A méregdrágán vett grófi palota úgy néz ki a felsorolt írók művei nélkül, mint egy hatalmas, díszes páncélszekrény, amiben pénz helyett egérfogót tartanak." 64 Intenzíven gyűjtötték a kisnyomtatványokat. Kelényi jó érzékkel ismerte fel az általa összefoglalóan használati nyomtatványnak nevezett reklámcédulák, számlák, előfizetési felhívások, báli meghívók stb. helytörténeti jelentőségét. Hosszú évek után végre használhatóvá vált az újságszelvény gyűjtemény. (Egyrészt - Kelényi külföldi tapasztalatai alapján - jelentősen megrostálták az anyagot, másrészt a rendezés munkájára átcsoportosították a könyvtári munkaerőket.) Jelentős műszaki dokumentációval is gyarapodott az állomány: a polgármesteri hivatal átadta a közművesítésre, városrendezésre, közlekedésre stb. vonatkozó régebbi dokumentumait. Szisztematikusan gyűjtötték a fővárosi vonatkozású képes ábrázolásokat és térképeket, (melyek a topográfiai vizsgálatokhoz nélkülözhetetlenek.) Elkezdték kicédulázni a könyvekben és folyóiratokban található főyárosi vonatkozású illusztrációs anyagot. A 30-as években - úttörő kezdeményezésként - külön fényképgyűjteményt alakítottak ki. Nem kisebb feladatot jelentett a gyűjtemény feltárása. Nagy erővel folyt az állomány repertorizálása, s ha a kitűzött célt nem is tudták elérni, befejezetlenül is használható repertórium került a kutatók kezébe. Egyes témakörökről külön bibliográfia készült, ezek sorozatosan jelentek meg A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapest Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai címmel az évkönyvekben és külön füzetként is. A sorozat füzetei: 1. Buda és Pest a szabadságharc idején 1848-49.1929.52 p. 2. Buda és Pest fürdőinek és gyógyforrásainak irodalma. 1933. XVI, 83 p. 3. Buda és Pest 1686. Évi visszafoglalásának egykorú irodalma 1683-1718.1936.190 p. 4. Buda és Pest grafikus ábrázolásai a visszafoglalás korában (1683-1718). 1937. 86 p. 5. Aquincum irodalma 1939.113 p.
