Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
278 A főváros könyvtárának története 1945-ig mokrata Párt részéről merült fel Madzsar József neve, az úgynevezett demokratikus blokk javasolta Wildner Ödönt, mint aki „ismét európai nívóra emelné a városi könyvtárat." Tudományos körök véleményére hivatkozva került szóba Móra Ferenc, a szegedi Somogyi Könyvtár igazgatója. Madzsar két éve tért haza amnesztiával az emigrációból, orvosként praktizált, a Szociáldemokrata Pártban mozgalmi munkát végzett és részt vett a Társadalmi lexikon szerkesztésében, így merülhetett fel a könyvtárral kapcsolatban ismét a neve. Útja azonban másfelé vezetett: szélsőbaloldalivá _váló nézetei miatt rövidesen kizárták az SzDP-ből, az illegális KMP-ben tevékenykedett. 1936-ban a Szovjetunióba emigrált. Wildnert a Tanácsköztársaság bukása után nyugdíjazták, 1926-ban azonban fővárosi tanácsnokként újra visszahívták. Móra a hír hallatára azonnal visszalépett Wildner javára. „Mit csinálnék én falusi kutya létemre a nagy városban, ahol még szekér sincsen, amelynek alájahúzódhat- nék. Okos ember való oda, barátom, és közelről kiderülne, hogy én nem vagyok az. Aztán meg vasúti jegyváltásnál sem furakodok azok elé, akik régebben vártak, inkább lemaradtam a vonatról, s még ha lett volna ilyen szándékom, éppen Wildner Ödön útját sehogysem keresztezném. De meg hogy is hagynám el az én kis kultúrpalotámat, ahol mindenen rajta a kezem nyoma ... "2 A sajtóban szóba került Krisztics Sándor neve is. A nyilvánosan meghirdetett pályázatra azonban mások jelentkeztek: Trócsányi Zoltán könyvtáros-irodalmár, Ifj. Gaál Mózes író és Hézser Aurél földrajztudós, egyetemi magántanár. A fővárosi könyvtárból Dávid Antal, Vavrinecz Dezső és Enyvvári Jenő adtak be pályázatot. Az 1927. januári tanácsülés egyhangúlag Enyvvári Jenő kinevezése mellett foglalt állást. (Megüresedett aligazgatói helyét Dávid Antal kapta meg.) Enyvvári Jenő 1905 elején lépett be a fővárosi könyvtárba, s ott a könyvtárosság minden fokozatát és minden szakterületét végigjárta, szakmai tudása kétségbevonhatatlan volt. Filozófusi ambíciókkal érkezett, a könyvtárban - egyik önéletrajza szerint - a sajátos rendezettség világa ragadta meg. Ideálképe a könyvtár, mint rendezett, jól működő üzem volt, könyvtárpolitikai, művelődéspolitikai kérdések különösebben nem foglalkoztatták. A főváros vezetése Enyvvári kinevezésével egyúttal az intézménynek Kremmer Dezső ideje alatt kialakított arculata mellett voksolt, azon nem kívánt változtatni. Enyvvári személye garanciát nyújtott a könyvtár munkájának nyugodt, korrekt szakmai továbbvitelére. Az is előre sejthető volt, hogy az új igazgató fő érdeklődési köre nem a hálózat lesz - ennek irányítása egyre nagyobb mértékben Drescher kezébe kerül, - hanem a központ ügyeire fog koncentrálni. Egyébként is 1926-ban a már újjászervezett hálózat kérdéseinél nagyobb gondot jelentettek a központi könyvtár problémái, mindenek előtt az egyre katasztrófálisabbá váló helyhiány megoldása.
