Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában

Válság - Váltás - Konszolidáció

261

külvárosban fontos közművelődési szerepet töltött be. Forgalma már a következő évben 46 ezer kötet fölé emelkedett, az 1. sz. könyvtár kivételével valamennyi régi fiókot túlszárnyalva. (A forgalomnak kb. 2/3-a esett a felnőttekre, 1/3 a gyerekekre.)

Korábban Szabó Ervin következetesen ellenezte a fiókkönyvtár iskolaépületbe való helyezését,60 a Fővárosi Könyvtár történetében ez volt az első ilyen jellegű intézmény. A korábbi aggályokkal szemben a felnőttek magas részvételi aránya a kezdeményezés létjogosultságát igazolta, legalábbis rövid távon, olyannyira, hogy két év múlva Buzáth polgármester már egyenesen az iskolaépületek bővítésével, ráépítéssel, különbejáratú helyiségek létrehozásával kívánta megoldani a fiókhálózat bővítését.61 (Néhány év múlva azonban már konfliktusok támadtak a könyvtár és az iskolavezetés között.) 62

Az új könyvtár megnyitásával megtört a jég. A következő év, 1924 elején két újabb intézmény megnyitására került sor.

Január 17-én megnyílt a 9. számot viselő IX. kerületi Bakáts téri fiók, a tér 3. sz. épületében, a Közérdekű élelmezési rt. megszűnt étkezdéje helyén. Ebben a felnőttek

számára berendezett könyvtárban a hálózat többi fiókjához viszonyítva kiemelkedő helyet biztosítottak a helyben olvasásra: az ülőhelyek száma 24 volt, a kurrens folyóiratoké és újságoké 33. (A hálózat 9 fiókkönyvtára közül 7 ez időben egyáltalán nem kapott folyóiratot.) Bár az olvasóterem is kihasznált volt, az elsődleges igénybevételt itt is a kölcsönzés jelentette. A nyitó állomány 3 és félezer kötetét év végére 4 ezerre egészítették ki.

AIO. számú fiókkönyvtár