Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában

Válság - Váltás - Konszolidáció 253 demokrata Bánóczy László - Wildner Ödön hozzászólásával is támogatva - a Szervező szabályzat hivatalos elveit figyelmen kívül hagyva így nyilatkozott: „Az összes tudo­mányszakra berendezkedés nem lehetséges, de egy bizonyos irányban igen. A többi közkönyvtárral megegyezés szükséges a beszerzés irányára vonatkozólag", s Kremmer erre helyeslőleg felelt: „Ily megállapodás, ha nem is teljesen merev formában, fennáll a könyvtárak között" - vagyis hallgatólagosan tovább él a társadalomtudományi jel­leg.44 A Fővárosi Könyvtár „könyvosztó" és „cenzúrázó" szerepe A háború után a Fővárosi Könyvtár saját olvasótáborának kiszolgálásán túl egy új, sajá­tos szerepet is kapott: rossz helyzetben levő könyvtárakat támogatott könyvanyagával. E szerep vállalását az összegyűlt duplumok hatalmas tömege tette lehetővé. A könyv­tárba beáramló rengeteg ajándékkönyv, csere- és kötelespéldány számos duplumot eredményezett, kezelésükre külön osztályt kellett szervezni. Az anyagból elsősorban a tudományos intézményeket támogatták: a Kolozsvárról Szegedre helyezett tudományegyetem pl. 6300 kötetet kapott ingyen, de részesült belőle a Debreceni tudományegyetem, a Brassói magyar könyvtár egyesület is. A közkönyvtárak általános lerongyolódására és a kielégítetlen könyvéhségre jellemző, hogy a kisebb egyesületi és iskolai könyvtárak nem csak a duplumpéldányokért, de a hálózatban kiselejtezett kötetekért is sorba álltak. így kapott tagjainak olvasnivalót pl. a Rákosszentmihályi református olvasókör, a Józsefvárosi keresztény kaszinó, a Kőbányai casino,45 a sashal­mi polgári iskola, a fegyverneki ipartestület. Sok szociális intézmény jutott a Fővárosi Könyvtáron, mint egyedüli forráson keresztül könyvhöz, pl. a fővárosi altisztek közművelődési és nyugdíjpótló egyesülete, a Patronage egyesületek országos szövet­sége, a Szociális missziótársulat fogházlátogató osztálya. A kalocsai törvényszéki fogház 300 db könyvet illetve füzetet kapott a fogházi felügyelő által kért témakörök­ből. (Alighanem ez volt az első hivatalos kapcsolat Magyarországon közművelődési könyvtár és büntetésvégrehajtási intézet között.) Az egyesületi könyvtárak általános elszegényedése mellett néhány üzleti jellegű köl- csönkönyvtár továbbra is gazdag választékot tudott biztosítani. Az olvasóközönség ezekben hozzájuthatott a szocialista szellemű kiadványokhoz is46 (a rendőrségi ellenőrzések ellenére), csakúgy, mint a belügyminiszteri rendelet által „szenny- és pornográf" irodalomnak minősített olvasmányokhoz. Kremmer úgy érezte, mindez veszélyezteti a városi könyvtár nevelő munkáját, ezért ismételten felajánlotta a főváros­nak ellenőri közreműködését: „A székesfővárosnak is meg kell ragadni minden alkal­mat, hogy a közerkölcsiség hanyatlását e téren is megállítsa" - írta 1923-ban a Tanács­nak. „Szükségesnek látszik a preventív intézkedés, vagyis az volna az ideális helyzet, ha a pártiben vásárolható könyvek jegyzékét a vásárlást megelőzően kötelesek volná­

Next

/
Oldalképek
Tartalom