Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában
Válság - Váltás - Konszolidáció 237 tanárképző tanfolyamon tartott propagatív előadásai.") Mindezekbe a proletárdiktatúra iránti politikai szimpátia volt belemagyarázható. Ugyanakkor Kremmer a későbbiek során a nyomozó szerveknek Braun mellett szóló nyilatkozatot is tett: „Braun Róbert a Városi Nyilvános Könyvtárnak 1918 decembere óta igazgatója, a könyvtárban magasabb állást be nem töltött. Kommunista agitációt nem fejtett ki, kommunistaság vádjával nem illethető."9 Kremmer utólagos nyilatkozata azonban már nem változtatott Braun ügyén: az augusztus 17-i jelentés elég volt helyzetének ellehetetlenítéséhez, az ismételt letartóztatáshoz, kihallgatásokhoz, házkutatásokhoz, az állásától való megfosztáshoz. Kremmer listája alapján a fővárosi tanács már augusztus 21-én fegyelmi eljárás alá vonta és állásából felfüggesztette a könyvtár teljes régi felső vezetői gárdáját, Madzsart, Braunt, Dienest. Kremmer most már szabadon láthatott neki a vezetői testület újjászervezésének. Személyisége megfelelt azoknak az elvárásoknak, melyeket a főváros a könyvtárvezetővel szemben támasztott, s garanciát látszott nyújtani a könyvtár kívánt átformálására is. Nem felelt meg azonban azoknak, akik - kívülről - még radikálisabb változtatást láttak volna szívesen a főváros könyvtárában. Személye csaknem két éven át támadások kereszttüzében állt, s pozíciója csak 1922 közepén, véglegesítése után vált szilárddá. Kísérletek Kremmer leváltására Kremmer megbízatása ellen először a vallás- és közoktatásügyi minisztériumon keresztül intéztek támadást, megkérdőjelezve vezetői alkalmasságát. 1920 áprilisában Gulyás Pál a miniszternek írt szakvéleményében Kremmer fölé kormánybiztos kinevezését javasolta, Melich János pedig szakvéleményében Kremmer helyett a miniszter által kinevezendő „céltudatos és vasakaratú, nagyismeretű férfiút" javasolt a könyvtár élére. Kremmer védte magát, de július 13-án a 8 Órai Újság már nyíltan közzétette: „Gulyás Pál dr lesz az új igazgató."10 A főváros a külső támadással, Gulyással mint kormánybiztossal szemben megvédte megbízottját, Kremmert. De ugyanakkor felmerült vele szemben egy új alternatíva is: Krisztics Sándor személye. Krisztics augusztus 2-i kiszabadulása után a minisztériumi sajtóirodában dolgozott, de megmaradt a könyvtár státuszában. Neve már 1920-ban szóba került a könyvtárvezetés kérdésével kapcsolatban,11 de csak 1921-ben, mikor a könyvtárigazgatói állás végleges betöltését tervezték, merült fel határozottan a Kremmer- Krisztics választási lehetőség. Krisztics már 1918 őszétől Teleki Pál mellett dolgozott, mint a Magyarország Területi Egységének Védelmi Ligájának főtitkára, 1920-tól mint a Magyar Nemzeti Szövetség főtitkára, 1921-ben (a sajtón keresztül kiszivárgó hírek szerint) Teleki támogatta őt az igazgatói poszt elnyeréséért folytatott küzdelemben. Braun Róbert
