Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
204 A főváros könyvtárának története 1945-ig A Szabó Ervin-i korszak lezárulása Szabó Ervin betegsége, halála, búcsúztatása. Szabó Ervin 1918 június végéig tudta ellátni könyvtárvezetői feladatait, akkor spanyolnátha támadta meg. Júliusban Sárszentágotára vonult vissza szabadságra, itt - utolsó erejével - még egy tanulmányán dolgozott. „Olyan gyönge és fáradt vagyok, mint soha életemben. Egész nap fekszem, ülök, kabátokba és kendőkbe vagyok bebugyolálva." Augusztus-szeptemberben budai lakásán ápolták. (Augusztus 27-én a már hivatalosan is betegszabadságon levő igazgató helyettesítésére ideiglenesen Braun Róbert kapott megbízást, de rövidesen - a más irányú tevékenysége alól rövid időre felszabaduló - Madzsar József aligazgató vette át a könyvtár irányítását.) Utolsó két hónapját Szabó Ervin egyre súlyosbodó betegségben töltötte.73 1918. szeptember 30-án halt meg, a Madzsar házaspár volt mellette.74 Október 2-án temették el a Farkasréti temetőben. Sírjánál négy búcsúztató hangzott el. Harrer Ferenc alpolgármester a főváros nevében mondott beszédet, méltatva Szabó Ervinnek a Fővárosi Könyvtár alapítása és fejlesztése körüli érdemeit. A munkatársak nevében Madzsar József aligazgató beszélt. „Mi, akiknek mestere volt, akik előtt szellemének szikrája világított... kétségeskedünk, tudjuk-e viselni, tudjuk-e továbbvinni ezt a terhet az ő célja felé? Kétségek között búcsúzunk. Ahányan itt állunk, talán másmás hittel, más meggyőződéssel, közösek az ő szeretetében. És az ő mindent megértő, minden meggyőződést megbecsülő szellemében búcsúzunk tőle csendben, ki-ki a maga meggyőződése szerint ..." - Kunfi Zsigmond, mint a Szociáldemokrata Párt nemrég megválasztott vezetője egyértelműen politikai szónoklatot tartott, (hallgatva Szabó Ervin és a párt vezetőségének ellentéteiről). Jászi Oszkár a Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század nevében szólt. Szavai - a korabeli kommentár szerint - „a mai élére állított helyzetben egy új ország erkölcsi programjaként hangzottak" - „Látjátok, ilyen a szép élet:" - kezdte - „tiszta célok felé tiszta eszközökkel haladó, friss megismerésekben naponta újjászülető, az egész világ vérkeringését magába átölelő ... heroikus és lendületes alkotó munka ... De már is érnek lankadatlan munkájának szép tudományos és politikai gyümölcsei." A temetésen gyászolók százai vettek részt, a könyvtár munkatársai testületileg kivonultak, „megható volt a Fővárosi Könyvtár virágos leánytiszviselőinek kettős sora, amely a gyászmenetet megnyitotta ... Utána a koporsót az elhunyt barátai vitték a nyitott sírhoz, s közvetlenül mögötte ment a mélyen sújtott család tagjai után gróf Károlyi Mihály Bárczy Istvánnal." A temetés időpontjában a csepeli tölténygyárban, a mátyásföldi és az erzsébeti repülőgépgyárban 5-10 percre leállt a munka.75
