Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Pest és buda könyvtári nyilvánosságának kialakulása. Frank Ignác könyvtáralapító terve
Pest és Buda könyvtári nyilvánosságának kialakulása 19 PEST ÉS BUDA KÖNYVTÁRI NYILVÁNOSSÁGÁNAK KIALAKULÁSA FRANK IGNÁC KÖNYVTÁRALAPÍTÓ TERVE Hol kezdődik a fővárosi könyvtár története? A „városi könyvtár" fogalma korábban képlékeny volt: Pest város jegyzőkönyve már 1831-ben „a tanács könyvtárát" említette,, de hatvan év múlva is mint jövendő feladatról írtak a városi könyvtár létrehozásáról. Tekinthetjük jogi kategóriának, a város tulajdonában levő könyvek'összességének, de célszerűbb abból kiindulnunk, hogy a városi könyvtár elsősorban funkciót jelent. Feladatot, melyet sajátos igény hív létre: a városi polgárok igénye a könyvtári nyilvánosságra. A városi könyvtár története nem más, mint ennek a feladatnak megértése vagy félreértése, elfogadása vagy elutasítása. A városi könyvtár eszméje Pest és Buda esetében a reformkorban kezdett megfogalmazódni. A helyi könyvtári nyilvánosság iránti igény azonban - más városokhoz hasonlóan - itt is megelőzte a városi könyvtár alapításának gondolatát. A könyvtártörténet általános jelensége, hogy egy-egy eredetileg zárt vagy szűkebb nyilvánosságú könyv- gyűjtemény tágabb körű kapunyitása, a város írástudóinak szűkebb-tágabb mértékű befogadása indította el azt a folyamatot, mely elvezetett a nyilvános városi könyvtárak kialakulásához. Ezek a kapunyitások keltették fel a teljes nyilvánosság felé törő igényeket, de ugyanakkor késleltethették is az új könyvtártípus megjelenését, mert időlegesen felmentették a városi közösséget és vezetőit a könyvtárszervezés feladata alól. Ez a folyamat játszódott le Pest és Buda könyvtári nyilvánosságának történetében is a felvilágosodás és a reformkor idejében. Pest és Buda könyvtári nyilvánossága - felvilágosodás, reformkor Buda (majd később Pest) a könyvtári nyilvánosság szempontjából már 1777-ben kiváltságos helyzetbe jutott, mikor a Nagyszombatról áthelyezett egyetem könyvtárát szállító gályák kikötöttek a budai parton, s ezzel Budára került az ország legnagyobb könyv- gyűjteménye. Még kiváltságosabb lett a város helyzete, mikor 1779-ben az Egyetemi Könyvtár szervezeti szabályzatának első paragrafusa kimondta, hogy a könyvtár nyilvános, közhasználati jellegű. Az intézmény ezzel tankönyvtárból városi, sőt országos jelentőségű tudományos könyvtárrá vált. Fokozta a könyvtár nyitottságát a Pestre (a ferences rend épületébe) történő átköltözés is: a gyűjtemény ezzel az ország gazdasági, társadalmi és tudományos életének dinamikusan fejlődő második központjába került. Rövidesen megmutatkoztak azonban az Egyetemi Könyvtár nyilvánosságának korlátái is. Az egyetem, s így annak könyvtára is nem a város, hanem közvetlenül a helytartótanács intézménye volt, annak szigorú és kicsinyes ellenőrzése alatt működött.
