Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
196 A főváros könyvtárának története 1945-ig A magyar szerzők közül kitől kölcsönözték a legtöbb kötetet? Fiókkönyvtárak 1916 Népkönyvtárak 191137 Jókai Mór (33%) Jókai Mór Mikszáth Kálmán (12%) Gárdonyi Géza (7%) Mikszáth Kálmán Gárdonyi Géza Vas Gereben Herczeg Ferenc Eötvös József Jósika Miklós Eötvös József Jósika Miklós Herczeg Ferenc Ambrus Zoltán A két sor meglepő hasonlósága szerint az általános olvasói igények erősebben hatnak a könyvtári forgalomra, mint a könyvtár irodalompolitikája. Mindkét olvasótábor ízlése Jókai-centrikus, és a hagyományosan anekdotázó irodalmat (Mikszáth, Gárdonyi) részesíti előnybe. „Tulajdonképpen mindig ugyanannak a néhány tucat szerzőnek néhány száz művét olvassák" - panaszolja a Fővárosi Könyvtár egyik évi jelentése - „És akárhány példányban állítjuk be könyvtárainkban - némely írót, pl. Jókait oly példányszámban, amilyeneket külföldön sehol sem engednek meg - mégis szinte mindig ugyanazok a könyvek forognak." Az elmozdulás a jellegzetesen múlt századi vidéki irodalomtól a jelen városi-polgári világa felé, a hagyományos anekdotázó irodalomtól a modern stílusirányok felé szerény, de nem jelentéktelen, mint azt a Vas Gerebent felváltó Ambrus Zoltán megjelenése mutatja. A Nyugat által fémjelzett írók (Kaffka, Móricz stb.) együttes részaránya Staindl felmérése szerint a fiókkönyvtárakban olvasott magyar szépirodalomban 9% volt. A tudatos könyvtárpolitika egy téren mégis átütő sikert könyvelhetett el: az ismeretközlő irodalom olvasásának aránya a fiókkönyvtárakban forgalmazott művek egészéhez viszonyítva évről-évre emelkedett: Ez az eredmény azért is figyelemre méltó, mert a korszak könyvkiadása egyáltalán nem bővelkedett a széles közönségnek szóló, jól megírt ismeretterjesztő művekben. Ilyen értelemben méltatta és állította széles távlatokba a Fővárosi Könyvtár teljesítményét a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának lapja is: „Hogy a tudományos és gyakorlati ismereteket terjesztő irodalom mily roppantul szegény hazánkban, azt régóta fájdalmasan érezzük ... Most komoly és nagyon illetékes helyről a magyar könyvkiadók figyelmét is felhívták e nagy horderejű kérdésre ..."38 1914 14,7% 1915 15,2% 1916 18,4% 1917 21,3%
