Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
186 A főváros könyvtárának története 1945-ig Hivatalnok Gyakornok Szolga Együtt 1914 24 8 3 35 1917 33 18 12 63 A gondot nem a munkaerő létszáma, hanem a státusok jogállásának rendezetlensége és a minőségi romlás okozta. Szabó Ervin már 1914 elején javaslatot nyújtott be a könyvtári státusok rendezésére, az ügy azonban négy éven át megoldatlanul húzódott, visszautasítások és módosító javaslatok váltották egymást. Ennek következményeként a könyvtárban az ideiglenes hivatalnokok aránya a véglegesekhez viszonyítva sokkal nagyobb volt, mint a közigazgatás egyéb ágaiban. A rendezés csak Szabó Ervin halála után, 1918 végén történt meg: a belügyminisztérium 168.836/1918. sz. rendelete nyolc könyvtári főtisztviselői állást engedélyezett (igazgató, aligazgató, 2 főkönyvtáros, 4 könyvtáros.) A rendelet 1919. január 1-jén lépett életbe. Súlyosabb problémát jelentett a minőségromlás. Korábban, 1914-ig a könyvtár személyzetének nagy arányú mennyiségi növekedése nem jelentett felhígulást, a színvonal megőrzését a magasan kvalifikált, szakmailag igényesen választott vezetői gárda párhuzamos növekedése biztosította. Most viszont „az a példátlan helyzet alakult ki, hogy a könyvtárhoz engedélyezett ideiglenes hivatalnokok létszáma nem volt teljes, mert nem akadt megfelelő pályázó."6 (Hasonló volt a helyzet a közigazgatás más területein is, ott viszont egyre lejjebb szállították az igényeket.) A legsúlyosabb csapást az jelentette, hogy a háborús behívások erősen megrostálták a könyvtár régi vezető gárdáját, a „Szabó-iskolát":- Madzsar Józsefet 1914 augusztusában behívták a Központi Segítő Bizottságba, s bár 1915-től volt némi módja a könyvtár életébe is bekapcsolódni, idejének nagyobb részét a Bizottságban töltött munka vette igénybe.- Braun Róbertét mint népfölkelő hadnagyot behívták és csak 1918-ban tért vissza munkahelyére.- Ugyancsak behívták, közlegényként, Drescher Pált. (Őt 1916-ban mint szolgálatképtelent leszerelték).- Enyvvári Jenő az Országos Hadsegélyező Bizottság könyv- és hírlaposztályának előadójaként teljes munkaidejét ebben a munkakörben töltötte.- Benze Adolf titkár és a Keleti Gyűjtemény vezetője 1915-ban önként hadbavonult. A könyvtárnak két hősi halottja is volt. Peinits György közlegényként hadbavonult szolga a szerb harctéren esett el 1914. november 27-én, Benze Adolf 1916. május 10-én az orosz harctéren vesztette életét. Szabó Ervin a háború várható gazdasági és társadalmi következményei miatt e téren a jövőt illetően is pesszimista volt: „Alig hihető, hogy a köztisztviselői fizetések a békeAz egyes munkaköri kategóriák létszáma - évről-évre egyenletesen emelkedve - így alakult:5
