Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 171 nyos tisztviselőknél: városigazgatási és szociálpolitikai ismeretek. - A vizsgabizottság elnöke a könyvtárigazgató, tagja a aligazgató, a tanügyi osztály vezetője, a budapesti nyilvános könyvtárak felkért tudományos tisztviselője. A bizottság által egyöntetűen elfogadott vizsga a kinevezéseknél előnyt jelentett. A Fővárosi Könyvtárban meghonosított könyvtárosképzés eredményességét - szembeállítva a Gulyás Pál egyetemi oktatói tevékenységével - utóbb a Múzeumi és Könyvtári Értesítő is elismerte.163 A könyvtár mint üzem A kor tradicionális felfogásával szemben, mely a könyvtárat személyzeti vonatkozásban kulturális hivatalnak tekintette, Szabó Ervin a Fővárosi Könyvtárat üzemként akarta működtetni, a korszerű üzemszervezés törvényeinek megfelelően.164 Ismételten hangoztatta, hogy a modern könyvtár eredményes működésének mutatója a minél több „termelés" (több olvasó, könyvtárlátogató, kölcsönző) minél alacsonyabb „ráfordítással." Ezt az elvet Szabó két úton tudta megvalósítani: egyrészt a könyvtári technológia és munkafolyamatok racionális megszervezésével (ld. A könyvtártechnológia megújítása c. fejezetet), másrészt a munkaerők maximális kihasználásával. Az utóbbit illetően azonban Szabó Ervin beleütközött a hivatalnoki státusz által nyújtott tradícióba és védettségbe.165 A munkahely érdekének és a személyi, dolgozói érdeknek konfliktusában Szabó egyértelműen a munkahelyi érdek pártján állt: e téren is az amerikai könyvtári viszonyokat tartotta ideálisnak, ahol nagyobb volt a könyvtárosok függősége. „A könyvtárosi állás [az Egyesült Államokban. K. S.] nem élet- hosszigra szól, csak addig maradhat állásban, ameddig megfelel a követelményeknek [...] teljesen úgy bánnak el velük, mint az ipari bérmunkásokkal."166 Szabó Ervin ezt a bérmunkási kiszolgáltatottságot kedvezőnek tartotta a könyvtári üzem tevékenységére nézve. „Kérdés azonban, hogy a könyvtárakra magukra [...] nem hasznosabb-e ez a szabad munkaviszony, amely általában ébren tartja az alkalmazottak felelősség- érzetét és buzgóságát, mint a mi köztisztviselői rendszerünk."167 Számos visszaemlékezés szól Szabó Ervin legendás főnöki „pedantériájáról". Ez valójában a szigorú munkafegyelem megkövetelése volt, a munkaerő és a munkaidő maximális kihasználására való törekvés logikus következménye. „8 óra után 5 perccel elindult az első emeleti szobájából és a pincétől a padlásig végigjárta az épületet. Ellenőrizte a portást és a telefon működését, a takarítónőket és a porszívókat, minden helyiség rendjét és tisztaságát. Megkövetelte, hogy minden tisztviselő a helyén legyen, sőt a ceruzáknak is meghegyezve kellett feküdniük az íróasztalokon."168 Néha ez a törekvés a munkaidő tökéletes kihasználására meglepő intézkedéseket eredményezett:
