Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 167 A Tizedes Osztályozás bevezetése A Tizedes Osztályozás európai diadalútja akkor kezdődött, mikor a brüsszeli Nemzetközi Bibliográfiai Intézet (Institut International de Bibliographie) első, alakuló kongresszusán (1895) átvette Dewey módszerét. Ebben fontos szerepe volt a magyar Mandelló Gyulának (aki 1893-ban az Egyesült Államokból hozta magával az új módszert, és aki az 1895-96 tanévben a jogi karon Szabó Ervin tanára volt), ugyanis ő javasolta a Bibliográfiai Intézet vezetőjének, Paul Ötletnek, hogy térjen át a Dewey-féle Tizedes Osztályozásra, mint a legjobb osztályozó rendszerre. Az 1895-ös és 1897-es nemzetközi bibliográfiai kongresszusoknak több magyar résztvevője is volt, az új osztályozási rendszer magyar szakmai körökben is ismertté vált.145 Az első részletes szakmai híradás Esztergár Lászlótói jelent meg róla 1896- ban.146 Szabó Ervin több külföldi vagy hazai forrásból is értesülhetett Dewey új rendszeréről.147 Egyértelműen övé viszont az első magyarországi gyakorlati alkalmazás érdeme: az Iparkamara nyomtatott katalógusában 1902-ben, majd a Közgazdasági Szemle kurrens bibliográfiájában a Dewey-féle tizedes osztályozási rendszert alkalmazta.148 A kezdeményezés merész lépését a pálykezdő Szabó Ervin így indokolta: „A decimális rendszerhez fűződik a legújabb évek nemzetközi kulturmozgalmainak egyik nem kis jelentőségű ága. Ezt a rendszert fogadta el a brüsszeli nemzetközi bibliográfiai intézet bibliográfiai munkálatai alapjául. [...] Mégha tudnám, hogy azoknak az állítása győz majd, akik sem az Institut, sem a tizedes rendszer sikerében nem bíznak, akkor is alkalmaznám a decimális rendszert ..."149 Szabó kezdeményezésére a magyar könyvtáros szakma is felfigyelt. Éppen a jövendő nagy ellenfél, Gulyás Pál tollából jelent meg ismertetés a Magyar Könyvszemlében: „Az Európa-szerte nagy port fölvert katalógus rendszerről van szó" - írta, melyet „a szerző hazánkban először alkalmazott."150 Szabó Ervin bibliográfiai tevékenységében elkötelezett híve maradt a decimális rendszernek.151 A Fővárosi Könyvtár örökölt szakkatalógusának átszervezésére azonban az első években nem gondolhatott. Később, mikor érni kezdett az „amerikai típusú" fővárosi közkönyvtár létesítésének eszméje, s elkezdődött a tudatos külföldi tájékozódás, az első benyomások számos érvet szolgáltattak a tárgyszavas katalógus mellett is. Basch Imre így számolt be a NewYork Public Library-ről: „Igen érdekes a katalógusrendszerük. Egy cseppet sem tudományos, de igen praktikus, főleg az olvasók szempontjából, és nem tudom, nem ajánlatosabb-e a miénknél ez a „pszichológiai" alapon való beosztás [...] Az egész rend
