Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 159 Az egyes egységek jellemzői A központi könyvtár. Az 1910-11-12 éveket így jellemezte Szabó Ervin: „Ha használati statisztikájából Ítélné meg valaki a Fővárosi Könyvtár szellemét, Ítélete mindenesetre a lehető legkedvezőtlenebb kellene, hogy legyen. Hogy egy könyvtár teljesíti-e hivatását, annak legelső mértéke az elért forgalom számai. Ezek pedig minálunk szinte stagnálnak."129 Szabó Ervin szigorú volt: csekély előremozdulás ezekben a nehéz években is történt: Helyben olvasó Kölcsönző Helyben olvasott kötet Kölcsönzött kötet 1910 1911 1912 5 768 6 174 6 637 7 539 8 473 7 911 8 386 9 060 9 136 10 272 10 047 11 824 1914-től a nyilvántartási rendszer megváltozott, ezért a forgalom statisztikai adatait nem lehet a korábbi évekkel összehasonlítani.130 A felnőtt olvasók foglalkozási megoszlása az új helyen, a Gróf Károlyi utcában alapvetően nem változott, tovább növekedett viszont az egyetemi és főiskolai hallgatók száma, a helyben olvasóknak 1914-ben már több mint a felét ők tették ki. (A könyvtár helyileg még közelebb került az egyetemekhez.) Ugyanakkor felére csökkent a közép- iskolások száma: ők a számukra előnyösebben használható földszintet, a fiókkönyvtár olvasótermét szállták meg. (Ott viszont a használóknak csaknem a felét ők tették ki.) Az új, szélesebb olvasóközönség felé nyitás szándékát jól tükrözi a könyvtár bibliográfiai kiadványaiban bekövetkezett változás. Míg az 1909-ig megjelenő Fővárosi Könyvtár közleményei Szakkatalógus sorozatának kötetei elsősorban városigazgatási kérdésekkel foglalkoztak, 1910-től az Aktuális kérdések irodalma sorozat már szélesebb közönséghez szólt, a város polgárait leginkább foglalkoztató mindennapos kérdésekre reagált, rövid, válogatott irodalmat kínálva. A 2-4 oldalas röplapok témái: a drágaság, a jéghiány, a kiütéses tífusz, a tejhiány, kétéves katonai szolgálat, a munkanélküliség stb. Ezzel egyidejűleg bibliográfia készült a Népművelő Társaság 1912-ben meginduló Szociálpolitikai tanfolyamának - az első magyarországi szociálpolitikai tanfolyamnak - minden előadásához is.131 A Gróf Károlyi utcai 1. sz. fiókkönyvtár. Az új könyvtár egyetemek és középiskolák közelségébe, régi, kulturált városnegyedbe került. A központi könyvtár épületének földszintjén kialakított 1. sz. fiókkönyvtárat elsősorban a tanulók keresték fel: a használók közel fele középfokú iskolában tanuló diák volt, további egyharmada pedig egyetemi hallgató. A könyvtár voltaképpen „tanulókönyvtárként" működött: azok látogatták, akiket zavart a központi könyvtár gazdagsága, az idegen nyelvű könyvek
