Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
128 A főváros könyvtárának története 1945-ig Erre nem került sor: megkezdődtek a Gróf Károlyi utcába való átköltözködés előkészületei. Átköltözés a Gróf Károlyi utcai épületbe A Gróf Károlyi (ma: Ferenczy István) utca 8. sz. alatti elemi iskola egyemeletes, öreg, de még jó karban levő épülete üresedőben volt, mert az iskola számára a közeli Papnövelde utcában új épület emelését kezdték meg. 1912 nyarán került először szóba, hogy a tervezett könyvtárpalota elkészültéig ideiglenesen ebben az épületben helyezik el a Fővárosi Könyvtárat. Az átköltözés végső soron a Papnövelde utcai épület elkészültétől függött, ennek elhúzódása okozott nem várt bonyodalmakat. Az új iskola építői szerződésükben 1912. augusztusi átadást ígértek. A munkák késtek ugyan, de szeptemberben tanácsi döntés született: a Gróf Károlyi utcai épületet ideiglenesen a könyvtár kapja meg.44 Tanácsi előterjesztés történt arról is, hogy az intézmény az épület könyvtári célra való átalakítására 42 000 koronát kapjon.45 Az 1913-as év a beköltözést illetően bővelkedett drámai fordulatokban. Februárban Szabó Ervin Olyan biztosnak vélte a nyár eleji beköltözést, hogy erről cikket jelentetett meg.46 Áprilisban a könyvtár hivatalos ígéretet is kapott: az iskolaév végeztével megkapják az épületet. Erre alapozva a nyári szünetet szánták az átalakítási munkákra, s a megnyitást az új épületben (most már nem a nyár elejére) augusztus végére tervezték. A munkák elvégzésére három hónapi (június 1-től augusztus végéig tartó) zárva tartás engedélyezését kérték, hozzátéve, hogy a következő télen már semmiképp sem tudják a könyvtárat a régi épületben üzemeltetni. Június 1-jén a könyvtár a terveknek megfelelően bezárta kapuit, költözködni azonban még mindig nem lehetett, ezért a zárva tartás idejét belső munkákra fordították. Az elvégzett munkák:- az egész állományt a tizedes osztályozási rendszer szerint átszakozták,- új cédulakatalógust készítettek (betűrendes-, szak-, földrajzi-, különgyűjtemé- nyek),- a feldolgozás elmaradásait (pl. Ballagi gyűjtemény) pótolták,- tartalmi állományrevíziót végeztek, könyveket vontak ki,- kialakították a különgyűjteményeket,- a kártyás kölcsönzési rendszerre való áttérés minden technikai munkáját elvégezték,- elkészült a Mintajegyzék a kerületi fiókkönyvtárak számára. Az elvégzett munkákat számba véve igazat kell adnunk Szabó Ervinnek: „... a zárva tartás ideje az egész személyzet számára nem pihenő és rekreáló alkalom volt, hanem ellenkezőleg a legerősebb megterhelésé." Az épület átadása az ígérethez képest hónapról-hónapra késett. Szeptemberben az
