Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
124 A főváros könyvtárának története 1945-ig belső struktúrája lényegében követte Szabó Ervin programját, illetve annak Tisza Kálmán téri kidolgozott változatát, a Népház helyiségei visszafogottabban szerepeltek, viszont felváltották őket a múzeumnak szánt terek. Az épület Budapest „kulturális akropoliszának" készült, ezt elsősorban a Kálvin térre néző homlokzat tükrözte. Lajta - akkoriban tett felvidéki, lőcsei tanulmányútja nyomán FÖWSBOSr MÖNYVTÄO ÉS «GTOEEN MÉDTOE. ACAUVŰN TTÓUEM.- a „magyar reneszánsz" elemeit alkalmazta. Művészetének ezt a késői, érett korszakát a népi, szecessziós elemeknek a tárgyilagos, funkcionalista térformálással való egyedülálló összhangja jellemezte. „Ez az út [ti. a Fővárosi Könyvtár terve. K.S.] az 'új tárgyilagossághoz' s azon keresztül a funkcionalista építészethez vezetett. Senki építészeink közül nem sejtette meg úgy a közeli jövendőt, mint Lajta Béla. De előtte nem a funkcionalizmus egy kaptafára készülő, unalmas kockaházai lebegtek, munkáin látni, hogy a kialakulóba új formanyelvet ritmussal, harmóniával és díszítő formákkal akarta gazdagítani."31 A budapesti építészet vajúdó, útkereső, régit és újat ütköztető korszakában Lajta műve - ha megvalósul - nem csupán egy sikeres könyvtárépület lett volna, hanem jelentős hozzászólás a városkép építőművészeti karakteréhez, a Lechner Ödön-i út továbbfejlesztése.32 Lajta a művészileg alacsony értékű Kálvin térnek eredeti, sajátos arculatot tervezett. Mikor a könyvtári bizottság ülésén Wildner és Forbáth kifogásolták, hogy a könyvtárLajta Béla Kálvin téri tervváltozata a könyvtárat és képtárat egyesítő épületre
