Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A városi könyvtár új modelljének kialakítása az előzmények és az 1910-es év eseményei
A városi könyvtár új modelljének kialakítása 109 kimondja, hogy az új könyvtár nem lesz a szaktudósok igényeire tekintettel". Sajátos kompromisszumot ajánl: „hasznosabbnak tartanók, ha jellegét továbbra is megőrizve a főváros tudományos könyvtára a tervezett új közkönyvtártól helyiség és javadalom tekintetében is elkülönítve tartatnék fenn [...] Az igazgatás és a könyvtári munka tudományos része közös tisztviselői karra volna bízható [...] Azt meg éppenséggel nem látom be, hogy miért ne lehetne az új könyvtár megalakításánál másból, mint a fővárosnak ma 80 000 kötetet számláló gyűjteményéből kiindulni. Amit Szabó itt ajánl, az lényegileg nem volna más, mint - névváltoztatás."71 Szabó Ervinnek az ellenérvekkel szemben egy elvi és egy gyakorlati válasza volt. Elvileg arra hivatkozott, hogy a modern angol-amerikai public library-kben is található egy-egy kiemelt gyűjtemény, s erre a célra a társadalomtudomány, mely felé széles körű kereslet irányul, jól megfelel. Gyakorlatilag pedig azzal érvelt, hogy a társadalomtudományi könyvtár már létezik, nem lehet nem létezőnek tekinteni. Ami pedig Gulyás javaslatát illeti a két könyvtár párhuzamos fenntartására: „Az sem biztos, hogy egy nagy könyvtár létesítésére rábírható a fővárosi törvényhatósága, donquichottéria volna két nagy könyvtár létesítését proponálni."72 A vitának, mely a következő négy évben meg-megújult, végül is az ultima ratio, a fegyverdörgés vetett véget, szó szerint: az első világháború kitörésével lekerült a napirendről az új nagy könyvtár építésének lehetősége. A megoldatlan kérdés azonban a hamu alatt tovább izzott és 1914-ben majd 1919 eseményei után ismét előkerült. Munkamegosztás és kooperáció a budapesti könyvtárak között A három nagy budapesti tudományos közkönyvtár közötti kooperáció - sőt esetleg egyesítés - kérdése évtizedek óta napirenden volt. Szász Károly: Közkönyvtáraink s az egy országos könyvtár című tanulmányában már 1871-ben megfogalmazta az elvileg lehetséges megoldásokat,73 az Emlékirat megírása előtt öt évvel, 1905-ben pedig Szily Kálmán tartott előadást erről a kérdésről az Akadémia ülésén.74 „Sokkal jobban szeretném, ha e három nagyobb könyvtár helyett már most egy nagy könyvtárunk lenne: egy nagy 'Nemzeti könyvtár' " - mondotta, de a közeljövőben járható útnak a három könyvtár gyűjtőkörének és tevékenységének koordinálását tartotta, erre tett részletesen kimunkált javaslatot. - A kérdés a levegőben vibrált. Wlassics Gyula 1907-1908-ban ugyancsak felvetette az egységesítés gondolatát. Szabó Ervin ezt a sort folytatta. Nem érintette az egyesítés ügyét (amit a negyedik intézmény, az új Fővárosi Könyvtár belépése tovább nehezített volna), viszont új elemként szerepelt nála a gyűjtőkörök radikális tartalmi elhatárolása, s azon belül a társadalomtudomány kiválása. Az Emlékirat azt ajánlotta a főváros nagyobb tudományos könyvtárainak, hogy „ha mindenik az irodalom más-más ágára specializálná magát, bizonyos, hogy rövidesen sokkal több tudományos könyvet bocsáthatnánk a kutatók
