Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A városi könyvtár új modelljének kialakítása az előzmények és az 1910-es év eseményei
A városi könyvtár új modelljének kialakítása 103 A program a várost behálózó kislakástelepek mellé eredetileg szociális intézményeket, így könyvtárakat is tervezett, másrészt pedig a szociális-művelődési szerepet betöltő létrehozandó intézményeket, népházakat, népotthonokat is nyilvános könyvtárakkal kívánták ellátni.56 A terv szerint így a könyvtárak egész sora jött volna létre, s ezeket már könyvtárpolitikailag is szervezni kellett. Gyakorlatilag ez a Bárczy és Wildner által inspirált szociálpolitikai program tette nem csak lehetségessé, hanem megkerülhetetlenné is a fővárosi könyvtári hálózat megszervezésének ügyét, s ennek keretében lehetett elfogadtatni a nagyszabású központi könyvtár tervét. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának emlékirata a Budapesten létesítendő közművelődési könyvtár ügyében 1910. február 21-én Wlassics Gyula, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának elnökeként emlékiratot terjesztett a fővárosi tanács elé „a Budapesten létesítendő közművelődési közkönyvtár ügyében".57 Ez volt az első olyan hivatalos dokumentum, mely egy létesítendő közművelődési könyvtár ügyét a főváros számára konkrétan megfogalmazta, ez vált kiindulópontjává a közművelődési könyvtárhálózat megszervezéséért tett további lépéseknek. „Köztudomású, hogy a fő- és székváros még a múlt évszáz utolsó tizede óta tart fenn egy fő- és székvárosi könyvtárt" - írja a tanácsi Emlékirat. - „Ez azonban nem tulajdonképpeni közművelődési, hanem városkormányzati, municipiális könyvtár. így ez a könyvtár a nagy népesség műveltségére nem hatott s nem is hathatott [...] De megfelelő módon ez is átalakítható volna közművelődési közkönyvtárrá, ha mellette vagy belőle a t.képpeni nagy népesség számára egy nagy arányú városi közművelődési könyvtár fejlesztetnék [...] Budapesten a fő- és székváros által a könyvtárügynek a fő- és székváros viszonyaihoz alkalmazott angol-amerikai példa szerint alkotandó berendezését javasoljuk, még pedig egy központi közművelődési közkönyvtár fölállítása s szükség szerint ennek vezetése alatt kifejlesztendő kerületi fiókkönyvtárak által." Ezért „Vegye föl a fő- és székváros a maga városfejlesztő programjába a legközelebbi jövő feladatai közé egy fő- és székvárosi közművelődési nyilvános közkönyvtár alapítását, esetleg a meglevőnek ilyenné fejlesztését..." A hivatalos javaslatot Wlassics, nyilvánvalóan a városi vezetőség megnyerése érdekében, publicisztikai formában is megismételte, nyomatékosította. „A fővárosban egy nagyobb közművelődési könyvtár létesítése elodázhatatlan és elsőrendű közművelődési szükséglet" - írta cikkében. „Azt szeretnők elérni, hogy olyan köztudat fejlődjék ki a főváros értelmiségében, hogy a közművelődési könyvtár épp oly szükséges, mint a jó kövezet, világítás, közvágóhíd stb."58 Wlassics Gyula
