Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években
202 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Vezetők és vezetettek A vezetés A hatvanas éveket - az előző évtized szeszélyes fordulataival ellentétben - az 1957-59 között kialakult vezetői gárda stabilitása jellemezte.198 A meghatározóan fontos pontokon az évtizeden át azonos személyek maradtak: Tyroler Gyula töltötte be az igazgató helyettesi tisztet (1958-tól megbízottként, 1960-tól véglegesítve); Dobos Piroska Szelestey Gyuláné nyugdíjba vonulásától, 1960-tól vezette a Kerületi Könyvtárak Osztályát; Marót Miklós irányította (1969-ig) a Nyilvános Szolgálatot. A Bibliográfiai Osztály vezetője Tiszay Andor 1960. évi nyugdíjba menetele után Pataki Ferenc lett; a Budapest Gyűjtemény vezetését Zoltán József halála után Mentes Béláné vette át, helyettese Berza László volt; a Feldolgozó Osztály vezetőjévé Szász Károly nyugdíjba vonulását követően, 1966-ban Gordon Erzsébetet nevezték ki; a gazdasági vezetésére Egresi Zoltán után 1967-től Benne György kapott megbízást. 1963-ig a könyvtárnak csak egy igazgató helyettesi státusza volt. Amikor Szőke Tiborné befejezte tanulmányait a Magyar Szocialista Munkáspárt kétéves főiskoláján, a Fővárosi Tanács 1963. július 1-től „a megnövekedett feladatokra tekintettel" új státust létesített, és Szőke Tibornét - aki 1959. szeptemberétől a könyvtári pártbizottság titkára volt - az igazgató második helyettesének nevezte ki. Révész Ferenc igazgatói tevékenységének kezdetén az alkalmasnak ítélt munkatársakra épülő kollektív vezetési rendszert épített ki, az intézményvezetés meghatározó tényezője az Igazgatósági Tanács lett. Ez a módszer az ötvenes évek végén demokratikus volt, célszerűnek és hasznosnak bizonyult, a hatvanas évek során azonban már kiütköztek hátrányai is: az irányítás nehézkessé vált, fokozatosan csökkent, formálissá vált a vezetés személyes felelőssége.199 A formális szervezeti rend mögött az intézmény vezetésének gyakorlatilag két centruma alakult ki: a Központi Könyvtár ügyeiben Szőke Tiborné rendelkezett a legerősebb véleményérvényesítési lehetőséggel az Igazgatósági Tanácson keresztül, a hálózat kérdéseiben viszont a Dobos Piroska által vezetett Kerületi Könyvtárak Osztálya döntött. A KKO döntési joga 1967-ig a személyi ügyekre is kiterjedt, ekkor a jogosultság formálisan igazgatóhelyettesi hatáskörbe került, gyakorlatilag azonban továbbra is az osztálynál maradt. Révész Ferenc tudatosan elzárkózott a szakmai kérdésekben való irányító részvé198 A felső vezetői gárda kialakulásáról ld. a Beillesztés-beilleszkedés a Kádár rendszerbe c. fejezetet. 199 Ld. erről: Susits Imre és Máté Jánosné jelentése a Fővárosi Tanács VB. részére a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár személyzeti kérdéseiről, 1968. ápr. 19. 2. p. Gépirat, 13 lap. - Országos Széchenyi Könyvtár, Könyvtártudományi Szakkönyvtár, Szakfelügyeleti jelentések gyűjteménye. Május elsejei felvonuláson
