Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Kultúrforradalom és diktatúra. Az "ötvenes évek" indulása 1949-1953
74 A főváros könyvtárának története 1945-1998 A gyűjtemény könyvállományából 1953-ban 32 ezer tételt töröltek (az állománynak csaknem felét), több tízezernyi plakátot és kisnyomtatványt kiselejteztek.38 Ekkor már tárgyalások folytak a Budapest Gyűjtemény átadásáról is (a Szüry-gyűjteménnyel együtt): mint a Fővárosi Történelmi Múzeum könyvtára vagy mint önálló könyvtár folytatta volna tovább működését.39 A Keleti Gyűjtemény mint elkülönülő gyűjteményrész 1953-ban megszűnt. Állományának nyelvészeti, régészeti és őstörténeti anyagát - több mint hatezer dokumentumot - a Szabó Ervin Könyvtár kezdeményezésére átadták a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának, a maradék tízezer mű az általános gyűjtemény részévé vált. A Színháztörténeti Gyűjteményt szintén felszámolták: az anyag egy részét 1950-ben átadták az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályának, a többit az általános gyűjteménybe olvasztották be. A Városházi Közigazgatási Szakkönyvtár eredeti célkitűzésével szemben az idők során közművelődési jellegű fiókkönyvtárrá vált; 1950-ben a Közalkalmazottak Szakszervezetének városházi csoportja vette kezelésébe, és mint szakszervezeti könyvtár folytatta működését. A katalógusrendszer változásai A Központi Könyvtár Szabó Ervintől jól kiépített katalógust örökölt, amelyet Enyvvári vezetése alatt is gondosan karban tartottak, részlegesen felújítottak. Most azonban a lényegesen megváltozott körülmények módosításokat követeltek. Korábban a Központi Könyvtár törzsolvasói az újdonságokról a gyarapítási jegyzékeken keresztül értesültek, a katalóguscédulák viszont igen nagy, olykor féléves késéssel kerültek a fiókokba. A háború után a gyarapítási jegyzékek megszűntek, a katalógus szerkesztését ezért meg kellett gyorsítani. Ezt egy munkaszervezeti átalakítás tette lehetővé (lásd A könyvtári üzem korszerűsítése c. fejezetet). 1952-től elvi követelmény lett, hogy a beszerzés után tíz nappal a könyvekkel együtt a katalóguscédula is a helyére kerüljön. A Központi Könyvtár katalógusával ideológiai probléma is volt: a maga objektív jellegével nem szolgálta az olvasók „nevelését". Új koncepció született a haladó szellemű katalógusról, melyet Dömötör Tekla így jellemzett: „Az újfajta olvasói katalógus ajánló jellegű: befolyást gyakorol az olvasóra, kialakítja marxista világszemléletét, fejleszti kulturális igényét."40 Valójában a hangzatos szavak mögött másról volt szó: a veszélyeztetett állomány védelméről. (1. Az állomány kényes részének elrejtése c. fejezetet.) Az olvasói választás befolyásolására a hagyományos katalógusok nem voltak alkalmasak, ezért számos kezdeményezés indult a könyvtár ideológiai munkáját segítő speciális katalógusok létrehozására. Elkezdték szerkeszteni az „ajánlott könyvek katalógusát", a „marxista-leninista ajánló katalógust". 1953 után cirill betűs katalógus is készült. Ezek a kezdeményezések 1953 után sorra elhaltak, csak a cirill betűs katalógus szerkesztését folytatták. 38 Faragó Tamás: A Budapest Gyűjtemény: múlt, jelen, jövő. In: Könyvtáros, 1980. 10 sz. 612-618. p. 39 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1949-1954. 19-20.p. - A Budapest Gyűjtemény átadása elsősorban a Kiscelli úti kastély nehéz megközelíthetősége miatt került le a napirendről. 40 D. Dömötör Tekla: Az olvasói katalógusok kérdése. In: Könyvbarát, 1952. 6. sz. 8. p.
