Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Kultúrforradalom és diktatúra. Az "ötvenes évek" indulása 1949-1953
66 A főváros könyvtárának története 1945-1998 ben azonban a könyvtárosi múlttal nem rendelkező Zalai Zoltán kapott vezetői megbízást, aki rövidesen a kiérlelt szakmai koncepcióval rendelkező saját munkatársaival is szembe került. Dienes 1919 óta következetesen annak a híve volt, hogy néhány nagy állományú és szolgáltatóképes könyvtár között kell a tudományterületeket felosztani, a régi Szabó Ervin-i koncepciónak megfelelően. Ezzel szemben 1949-50-ben egyrészt új, kisebb kutatóintézmények és intézeti könyvtárak sora jött létre, másrészt létrehozták az Országos Dokumentációs Központot és szervezni kezdték a dokumentációs hálózatot, könyvtári bázis nélkül. Ezzel a tendenciával szállt szembe Dienes 1950-es alapvető cikkében: „Állítsuk tudományos könyvtárainkat a szocializmus építésének szolgálatába."22 Kezdetben az OKK is - engedve az újabb, erős támogatottságú könyvtárak és kutatóintézetek nyomásának - a szakterületek elosztásánál néhány esetben az utóbbiakat részesítette előnybe. A tudományos könyvtárak profilírozásának 1951-es OKK tervezetében a fővárosi könyvtár 40 éven át következetesen gyarapított szakterületeit más, újabb könyvtárak között osztották szét: a marxizmus-leninizmus gazdája a Munkásmozgalmi Intézet lett, a politikáé az Országgyűlési Könyvtár, az újkori történelem országos gyűjtőkörét a Történelem tudományi Intézet igényelte. Mikor Zalai Zoltán, az OKK vezetője az 1951. augusztus 21-i értekezlet előtt ez ügyben Dienes véleményét kérte, ő felháborodva tette szóvá, hogy „a FSZEK Központja egyáltalán nem kapott helyet a profilírozott könyvtárak sorában."23 Dienes ezekben a küzdelmekben hathatós támogatóra talált Kőhalmi Bélában. (Kőhalmi 1950 júniusától at OKK-ba került szaktanácsadóként, s akinek szakmai tekintélye révén döntő szava volt az OKK állásfoglalásaiban.) Végül is Dienes határozott fellépésén és az ő koncepcióját osztó Kőhalmi kiállásán múlt, hogy a Szabó Ervin Könyvtárat utóbb mégis a szociológia országos szakkönyvtárává minősítették. Elmozdulás a közművelődés irányába Dienes László szakkönyvtári koncepciójának a „fordulat éve" után a könyvtáron belül is egyre növekvő ellenző tábora alakult ki. A közművelődési jelleg felé való nyitás szándéka ekkor kedvező hátszelet kapott, két irányból is. Egyrészt politikai követelménnyé vált az olvasói létszám évről évre történő emelése, másrészt ezt a tendenciát erősítették a közvetlen olvasói igények is, melyeket 1949-ben egy nagyszabású kérdő22 Könyvtárügyi Szemle 1950. 4. sz. 2-9. p. 23 FSZEK irattár, Dienes iratok, 1360/507,1348/1951. Roller zálogba. Parkkölcsönző a Károlyi-kertben
