Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Kultúrforradalom és diktatúra. Az "ötvenes évek" indulása 1949-1953
Kultúrforradalom és diktatúra 55 Más volt a helyzet a Központi Könyvtárral. Ennek szerepe elbizonytalanodott. Dienes László szerette volna tiszta profilú szociológiai szakkönyvtárrá alakítani, erre azonban a politikai hatalom nem tartott igényt. A „tömegkönyvtár" irányába tett lépések viszont közvetlen sikereket is hoztak, mindez - a könyvtáron belül folyó hatalmi harcokkal együtt - hozzájárult az egyre súlyosabbá váló szerepzavarhoz. A korszak leglátványosabb könyvtári eseménye a Nagy-Budapest kiépítésével is kapcsolatos, minden korábbi elképzelést felülmúló hálózatfejlesztés volt. A HÁLÓZAT KITERJESZTÉSE NAGY-BUDAPESTRE Nagy-Budapest létrehozását sokáig húzódó előkészítés után az 1949. évi XXVI. törvény rendelte el.3 1950. január 1-jével Budapest bekebelezett 7 környező várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest), és 16 környező nagyközséget.4 Átalakították a kerületek beosztását: a korábbi tizennégy kerületet (ezek némelyikének a határát módosították, bővítették) újabb nyolccal egészítették ki. A város területe két és félszeresére nőtt, lakóinak száma egymillióról másfél millió fölé emelkedett. Nagy-Budapest kialakulását követően - mint mindenütt az országban - bevezették a szovjet típusú tanácsi igazgatási rendszert. 1950. június 15-én megalakult az ideiglenes fővárosi tanács és végrehajtó bizottság, majd október 22-én „tanácsválasztásokat" tartottak, november 3-án megalakult a Budapesti Városi Tanács, majd a kerületi tanácsok. Az átszervezés új, nagy feladatot adott a könyvtárnak. A Fővárosi Könyvtár történetében már korábban is többször felbukkant a fővárost környező települések könyvtáraival való kapcsolat kérdése, e könyvtárak gondozásának-működtetésének lehetősége. Szerepelt már Szabó Ervin 1910-es tervében is, majd Enyvvári Jenő igazgatása alatt konkrét lépések is történtek ez ügyben.5 A közigazgatási határok azonban mindig lezárták a lehetőségek sorompóját. Most megnyíltak a sorompók. Az egyesítés előtti propaganda az új peremkerületek ellátásának látványos javulását ígérte. Ez a könyvtárakra is nagy feladatot rótt: rövid idő alatt bizonyítani kellett, hogy a Budapesthez tartozás gazdagabb kulturális ellátást, azon belül jobb könyvtári szolgáltatást eredményez. Könyvtárszervezés az új peremkerületekben „Legfontosabb feladatunk a közművelődési hálózatunk kiépítése Nagy-Budapest területére" - szögezte le már 1949 decemberében Dienes László a polgármesternek írt jelentésében, és valóban, három évig a könyvtár erre a feladatra összpontosította szellemi és anyagi erőit. A főváros polgármesterétől már a hivatalos bekebelezés második napján megérkezett a határozat: „A peremvárosok és peremközségek Budapesthez való 3 Az előzményekről: Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei. In: Tanulmányok Budapest múltjából. 25. köt. 1996. 269-314.p. 4 Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár. 5 Lásd. Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története. I. kötet 1945-ig, 106. és 295. p.
