Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Katsányi Sándor: Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 1945-1948
Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 45 nyelv népszerűsítése volt. Indulásakor, (1947. december 17-én nyílt meg), közművelődési jelleggel, a 10. sz. Andrássy úti fiókkönyvtár helyiségében működött. Állománya a Szovjetunióra vonatkozó ismeretközlő művekből és szépirodalomból állt, orosz és magyar nyelven, részben más nyelveken is. Létrehozását a Magyar Szovjet Társaság és a Vörös Hadsereg is támogatta. „Kezdettől az volt a törekvésünk, hogy a Szovjet Osztályt a Szomszéd Népek Osztályává fejlesszük" - írta Dienes a közoktatásügyi miniszternek támogatását kérő levelében.69 Ez a terv azonban 1949/50-ben már megváltozott: az osztályt kifejezetten a Szovjetuniót ismertető és népszerűsítő, tudományos igényeket is kielégítő részleggé kívánták fejleszteni. 70 Miközben az új gyűjtemények tiszavirág életüket élték, a hagyományos nagy részlegek munkája holtpontra jutott. A korábban öt könyvtárossal dolgozó Budapest Gyűjtemény vezetőjét, Könyves Tóth Kálmánt 1946-ban a Személyzeti, szervezési és gazdasági tagozat vezetésével bízták meg, utódját, Jajczay Jánost augusztusban B-listázták, elbocsátották, munkatársait pedig máshová osztották be. Jajczay ugyan novemberben visszatérhetett, de beosztott munkatárs nélkül maradt. Dienes egy vezetői értekezleten szóvá tette, hogy a Budapest Gyűjtemény lényegében nem működik.71 1947 májusában Könyves Tóth Kálmán kezdeményezésére a gyűjteményt szervezetileg ketté választották: Történeti osztályra, (mely a régi anyagot és a várostörténeti irodalmat tartalmazza, vezetője Jajczay lett), és Várostudományi és városigazgatási osztályra, (urbanisztikai és modern anyag, vezetője Könyves Tóth.)72 Az űj szervezeti forma azonban a könyvtárigazgatók jóváhagyása ellenére csak papíron élt tovább, nem épült ki. 1948-ban a régi keretek között működő gyűjtemény új vezetőt kapott, Scheiber Máriát. Időközben, 1947-ben megszűnt a Fővárosi Házinyomda és vele a köteles példányok szolgáltatása, mely a Gyűjtemény létalapja volt. Erre az időre esik a budapesti tárgyú metszetgyűjtemény elvétele is.73 A könyvtárvezetésben érlelődni kezdett a Budapest Gyűjtemény megszűntetésének illetve átadásának gondolata. A Keleti Gyűjtemény három évtizedes története során a társadalom életének minden fordulatánál kereste a maga új helyét. Most a Szovjetunió népeire vonatkozó egyedi (nyelvészeti, irodalmi, társadalomtudományi) anyagában vélte létjogosultságát megtalálni. Ezt a funkciót azonban az alakuló Szovjet Osztály sokkal szélesebb közönség részére, dinamikusabban volt képes betölteni. A Keleti Gyűjtemény képzett orientalisták vezetése alatt (Telegdi Zsigmond, majd Wessetzky Vilmos) élte a maga szűk körű életét, a könyvtárirányítás utóbb már „cipelendő teher"-nek nyilvánította. 1948-ban kapott utoljára lehetőséget a gyarapításra. 69 Dienes László levele Ortutay Gyulának, 1948. Fogalmazvány. FSZEK irattár. 70 Dienes László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szovjet Osztálya. In: Könyvtárügyi Szemle, 1951. 1. sz. 92-94. p. 71 Vezetői értekezlet jegyzőkönyve 1947-ből, FSZEK irattár. Soltiné akkor azt javasolta, hogy „a mellékes gyűjtemények munkáját fel lehetne függeszteni, míg a B. válságos helyzete megoldódik. Osszák be „Balassát és Tiszayt", de azt Hajdú Henrik ellenezte. 72 A Budapest Gyűjtemény. Szervezete, munkafeladatai, személyzete. Gépirat, 3 p. Bp. 1947. okt. 14. FSZEK irattár. Szövegközlés: Katsányi Sándor: Könyves Tóth Kálmán. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1999/2001,168. p. 73 1948-ban a 220.511/1948 sz. polgármesteri határozat elrendelte a 693 metszetből és 199 kisnyomtatványból álló anyag átadását a Fővárosi Történeti Múzeumnak.
