Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Kapcsolatok
A könyvtár működése 447 sokon és rendezvényeken át a civil szervezetekkel tartott kapcsolatokig és a tömegkommunikációban való jelenlétig az igen sikeres PR-tevékenység széles körét foglalta magában. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a nehézségek ellenére a FSZEK eredményei nem romlottak, hanem helyenként javultak is.260 A Könyvtári Híradó számai, az éves jelentések, évkönyvbeli beszámolók a FSZEK környezetével: a lakossággal, az önkormányzatokkal, a párt- és társadalmi szervezetekkel, kulturális civilszervezetekkel, intézményekkel való sokoldalú, rendszeres kapcsolatokról tájékoztatnak. Ezt tágítják a szolgáltatások fogadtatásáról a napi- és hetilapok írásai - amint ezt az éves és a kumulált bibliográfiák igazolják. A kerületi tanácsokkal szoros kapcsolatot tartottak a szakfelügyelet, a személyi kérdések és a tartalmi munka terén. A kerületi önkormányzatok anyagi segítséget nyújtottak a könyvtári feladatok megoldásához. A '90-es évtizedben a könyvtárosok kapcsolatokat kezdeményeztek az alakuló pártokkal, civilszervezetekkel. Módot teremtettek rendezvényeik megtartására. Mindezt úgy, hogy a könyvtár közintézményként „pártsemleges" maradjon. Ez részben folytatása volt a korábbi tömegszervezetekkel való kapcsolattartásnak, másfelől összhangban állt a könyvtáraknak a közösségi szerveződések befogadására irányuló törekvéseivel. A közönségkapcsolatok új színfoltja volt a könyvek örökbefogadása 1995-től. Ha úgy tetszik, pénzszerzési forma. A Könyvtári és Informatikai Kamara 1995 októberétől indította el az „Összefogás a könyvtárakért" nevű rendezvénysorozatot. Ehhez kapcsolódva, angol példára, a FSZEK könyv-örökbefogadási akciót indított. Politikusok, közéleti személyiségek, a kultúra neves képviselői, sőt külföldi diplomaták is fogadtak örökbe egy-egy könyvet. Később - új formaként - sürgős restaurálásra váró könyvek költségeit vállalták magukra.261 „Hála illeti azokat a magánszemélyeket, kiknek örökbefogadási forintjai javították olvasóink megelégedettségét és könyvtárbani közérzetét" - olvasható a könyvtár évkönyvének 25. kötetében, hozzátéve, „a szponzorok általában nem szívesen adnak éppen az alapszolgáltatásokra, mondván, az a fenntartó dolga; inkább egyéb, attraktívabb vállalkozásokra, mint pl. kiadványok, programok, kiállítások.262 Szoros kapcsolatokat ápolt az intézmény a könyvtárszakmai szervezetekkel országosan és a fővárosban. Részt vett a nemzetközi szervezetek munkájában is. Hangsúlyos törekvése volt, hogy jobban beépüljön a könyvtárügy egészébe. (Pl. szerződést kötött a Könyvtárellátóval kiadványok értékesítésére, bővítette a szociológiai kooperációs kört stb.) Részt vett a IV. könyvtárügyi konferencia előkészítésében és lebonyolításában. Munkakapcsolatokat ápolt az intézmény az OSZK-KMK-val és a fővárosi nagykönyvtárakkal. Munkatársai tevékenyen részt vettek az MKE elnökségében és szekcióiban, vándorgyűlésein és egyéb rendezvényein. Az 1990-es évek elején helyet adott a Központi Könyvtár az MKE titkárságának, munkatársai közreműködtek az újabb szekciók szervezésében. A FSZEK nemcsak fővárosi közművelődési könyvtári központ volt, hanem szakgyűjteményeivel a szakkönyvtárügy részét is képezte. Konkrét eredményei voltak a szociológiai funkció teljesítése, főleg a külföldi folyóiratok előfizetése (s kevésbé a könyv260 Lásd A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 26. köt. 1997-1998. Bp. 2000. 8-9. p. 261 Könyvtári Híradó, 1995. 9-10-11. sz. 17. p., uo. 1996. 3. sz. 6. p., 12. sz. 9. p., 1997. 2. sz. 14. p., 3. sz. 7. p., 4. sz. 9. p. 262 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 25. köt. 1994-1995-1996. Bp. 1999.15. p. Ugyanezen évkönyv 6. p. szerint az örökbefogadási akció 1996-ban 2 millió Ft bevételt eredményezett.
