Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Katsányi Sándor: Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 1945-1948
42 A főváros könyvtárának története 1945-1998 ezzel párhuzamosan ugyancsak nagyobb tömeget, közel 9 ezer kötetet vontak ki a fiókok állományából.58 Az átnevelésre vonatkozó derűlátó jóslat azonban nem vált be: a régi törzsközönség a kivonások hatására egyszerűen eltávozott. Az állomány gyarapodása 1945-től kezdve fontos könyvtárpolitikai, sőt politikai céllá vált, hogy az állomány gyarapodása mennyiségileg elérje, majd meghaladja a háború előtti szintet. Ennek azonban az első időben gátat vetettek a könyvpiac beszűkült lehetőségei, legalább is a Központi Könyvtárat illetően: 1945-ben kevés értékes társadalomtudományi mű került forgalomba, a külföldi könyvpiac pedig hozzáférhetetlenné vált. A hálózat gyarapítása könnyebben megoldható volt, ez került előtérbe. 1946-ban, különösen a forint bevezetése után normalizálódtak a könyvkereskedelmi viszonyok, ekkor viszont a viszonylag magas könyvárak szabtak határt a vásárlásnak. Ennek ellenére az új beszerzések száma ebben az évben már megközelítette az utolsó békeév, 1938 gyarapítását. 1947 első felében meglódult a gyarapítás üteme: megindult a hazai könyvtermelés, megnyílt a nemzetközi könyvpiac, a Központi Könyvtár beszerzése elérte az összehasonlítási alapnak tekintett 1938-as szintet, a hálózaté pedig jelentősen túlhaladta. Gyarapodás kötetben Központ Hálózat Összesen 1938 8 928 12 876 21 804 1945 2 708 8 970 11 678 1946 7 388 11 095 18 483 1947 9 290 22 899 32 189 A Központi Könyvtár gyűjtőkörében ekkor még nem történt változás. Dienes az évtizedek során kialakult elveket és az 1925-ös gyűjtőköri szabályzatot elfogadva így összegezett: „A fősúly a szellemtudományi művek gyűjtésére esik. Ezen belül elsőrendű kötelessége a könyvtárnak állandóan kiegészíteni és a legmagasabb színvonalon tartani a társadalomtudományi anyagot (...) A különgyűjtemények közül legjelentősebb a Budapest Gyűjtemény."59 Kőhalmi Béla - aki 1946-tól a gyarapítást irányította - ugyancsak tiszteletben tartotta a Központi Könyvtár állományának Szabó Ervin által kialakított, s azóta lényegét tekintve tovább hagyományozott jellegét. „Kőhalmi műveltsége, judíciuma biztosította, hogy a legfontosabb, gyűjtőkörünknek megfelelő kiadványok az 1945-1947-es évek szűk anyagi keretei ellenére is a könyvtár birtokába kerültek" - írta egy visszaemlékező, s megállapításának igazát a beszerzés dokumentumai bizonyítják.60 A beszerzett művek 38-48 %-a a társadalomtudományok köréből került ki. A némileg hátrább szorult német nyelvű beszerzés mellé felzárkózott az angol és a francia nyelvű, és megjelent, még csak 2-3 %-kal az orosz nyelvű is. 58 A kivonást részben „aktívák", vállalkozó középiskolások végezték. A visszaemlékezések szerint így került a selejtezésre beküldött anyag közé Mikszáth: Szent Péter esernyője, Marlowe: Máltai zsidója és Shakespeare királydrámái 59 Dienes László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Gépirat. 1946. júl. 24. 3.p. FSZEK irattár, 695/1946. 60 Nyilas Márta: A Fővárosi Könyvtárban 1945-48 között. In: Könyvtári Híradó, 1978. 4. sz. 6-8. p. - Pl. 1945- ben a könyvtár megrendelte a Cahiers Internationaux de Sociologie-t, 1946-ban az American Sociological Review-t, 1947-ben a Kölner Zeitschrift für Soziologie-t.
