Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
444 A főváros könyvtárának története 1945-1998 célra az olvasóterem és az alagsorban lévő két terem használható. Kamarazenei koncertek, zenetörténeti előadássorozatok, lemezbemutatók számára a velencei tükrökkel ékes földszinti terem, kiállítások rendezésére a boltíves alagsor a legalkalmasabb. A Zenei Gyűjtemény mindig a Központi Könyvtár szerves része, egyik osztálya volt. Külön elhelyezést helyhiány miatt kapott 1964-ben. Az összeköltözés még inkább lehetővé tette az egységes szempontú gondolkodást, összehangolt munkát. A nyilvános szak- és közkönyvtári feladatok ellátásához a könyvtár egységei közül a Zenei Gyűjtemény jutott először méltó körülmények közé.251 Egyéb különgyűjtemények A Szüry-gyűjtemény évtizedek óta tartó elhanyagoltsága indokolta 1979-1981 közötti rendezését, újbóli feldolgozását. Az állomány megtisztítása az oda nem való, későbbi kiadású könyvektől és a gyűjtemény feldolgozása a „Kulturális emlékeink és hagyományaink komplex kutatása" nevű országos alap támogatásával valósult meg. Újra leltározták, katalogizálták, megtisztították, konzerválták - megjelölve a kéziratokat és a régi magyar nyomtatványokat.252 A gyűjteményből 1983. augusztus 22-jétől a Központi Könyvtárban hathetes kiállítást szerveztek, ennek egy részét később a Kertész utcai irodalmi prézens könyvtárban is bemutatták.253 A Szüry-gyűjtemény statisztikai adatai 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 Állomány 5763 5736 5721 5668 5817 5855 5871 5876 5878 Gyarapodás n. a.148 48 16 5 2 Csökkenés n. a. 27 15 53 9 — — — — A FSZEK-ben a kéziratokat és ritkaságokat nem kezelték különgyűjteményként. Ezért nagy a jelentősége annak, hogy 1981-ben egyszemélyes osztályként, Kiinda Mária vezetésével létrejött a Ritkaságok és Kéziratok Gyűjteménye. A különféle állománytestekben elhelyezett muzeális dokumentumaikat nyilvántartásban egyesítették, teljesítve a megóvásról intézkedő miniszteri rendeletet. Elsőként megtörtént a régi magyarországi nyomtatványok és az antikvák számbavétele. Közülük a csaknem 2400 műből 1080 a Budapest Gyűjteményben volt. A több száz régi magyarországi nyomtatványt „R" jelöléssel a 09-es raktárrészbe helyezték.254 A FSZEK csatlakozott a régi nyomtatványok országos feltárásához. 52 ősnyomtatvány 56 példányát őrizte. A16. századi nyomtatványokból 1982-ig felderített 930 példányból 500 a 09-es, 430 a Budapest Gyűjteménybe tartozott. A régi magyarországi nyomtatványok példányszámát - a számba nem vett kisnyomtatványok nélkül - 2700-ra becsülték.255 251 A korábbi forrásokon kívül lásd még Gócza Julianna: Zenei Gyűjtemény. 426-428. p. In Gócza Julianna - Karbach Erika — Sándor Tibor: Szakgyűjteményi feladatok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban: hagyomány és változás. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2002.11-12. sz. 426-434. p. 252 Nagy Emilné: Munkában a Szüry gyűjtemény. = Könyvtári Híradó, 1981. 1. sz. 11-12. p. 253 Faragó Éva: Szüry Dénes magyar irodalmi gyűjteménye. = Könyvtári Híradó, 1983. szeptember, 1-2. p. 254 Vö. Kiinda Mária: A Ritkaságok és Kéziratok Gyűjteményének munkájáról. = Könyvtári Híradó, 1982. dec.4-6. p. 255 Kiinda Mária: Régi nyomtatványok feltárása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1981-1982. 22. köt. Bp. 1985. 47-59. p.
