Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 401 A könyvtárosok évszázados álmának - az egyszeri feldolgozás, többszöri felhasználás elvének - megvalósulásával kecsegtetett a számítástechnika alkalmazása. A FSZEK 1989-ben kezdte építeni a közművelődési könyvtárak gyűjtőkörébe tartozó könyvek adatbázisát, amely az 1964-1991 között megjelent könyveknek a leírását tartalmazta. A TEXTAR-program segítségével épült adatbázisnak azonban nagy hátránya volt az, hogy a hálózatban nem működött. 1992-től a Központi Könyvtár feldolgozói vették át építését, s 1995-re az adatbázist 70 ezer tételre szaporították. Ebben az évben tértek át - a több mint száz közművelődési könyvtárral közösen kifejlesztett - TEXTLIB integrált könyvtári program használatára. 1995 őszén munkacsoport alakult, hogy központilag dolgozza fel a közművelődési hálózat bármely forrásból származó kurrens beszerzését. Közben zajlott a retrospektív konvérzió is, melyhez új lendületet adott az 1998 augusztusában az intézeti tanács elé terjesztett terv, ez ugyanis a Központi Könyvtár rekonstrukciójával összefüggésben tartalmazta a hálózati állomány teljes retrospektív feldolgozásának a programját.126 A Központi Könyvtárban a feldolgozást túlnyomórészt számítógéppel végezték, s a feldolgozás ideje rövidült. 1995-ben megteremtették a központi feldolgozás feltételeit, de szoftver-problémák miatt még 1996-ban is az előkészületekkel voltak elfoglalva. A régiók közül ekkor még csak egy használt számítógépes rekordot. Régiószinten viszont már majdnem mindenütt központosították a szerzeményezést, állománybevételt és feltárást.127 1997-98-ra lassan mind a Központi Könyvtár, mind a régiók áttértek a számítógépes, utóbbiak a központi feldolgozásra is. Többségük a központban készült és számítógéppel olvasható rekordokat kiegészítette saját adataival. A FSZEK-ben készülő könyvadatbázist használta a KÉSZ is. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával ezekben az években mintegy 20 ezer címet írtak fel, további ugyanennyit konvertáltak a központ és a hálózat állományából. Látható volt: a központot kell előnyben részesíteni a fejlesztésben, hogy a rekonstrukció befejeztével minden munkafázist géppel végezhessenek. A kölcsönzés automatizálása megkívánta, hogy mielőbb előkészítsék, megvalósítsák a félmilliós állomány retrospektív konverzióját.128 Bekapcsolódtak a 15 nagykönyvtár közös katalogizálásába is (MOKKA).129 AZ OLVASÓK SZÁMA ÉS ÉRDEKLŐDÉSE Célvizsgálat híján nehezen adható magyarázat az olvasói létszám hullámzásainak okaira. A Központi Könyvtárban és hálózatában az 1980-as évek közepén figyelemre méltó a növekedés, erőteljesebb, mint az országos. A hálózatban feltételezhetően az előző években megépült nagyobb könyvtárak, a felújítások, a hierarchikus kerületi rendszer hatásának tulajdonítható. 1989-ben a beiratkozási díjat számottevően emelték - ez a hálózatban rögtön csökkenéssel járt. A központban az 1982-es kiugrásnak nincs ilyen oka. Országosan és a fővárosban is az 1985-ös év volt a csúcs: ekkor az 1980. évi olvasólétszámnak országosan 104,4, 126 Bánhegyi Gyuláné: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. = Könyvtári Figyelő, 1999. 3. sz. 567-570. p. 127 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 25. köt. 1994-1995-1996. Bp. 1999.10. p. 128 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Jelentés, 1997. Bp. 1998. 6. p. 129 Vö. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 26. köt. 1997-1998. Bp. 2000. 11. p.
