Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
398 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Gyűjtemény, a Szociológiai dokumentációs osztály és a Bibliográfiai osztály is. A feltáró tevékenység nemcsak a katalogizálás formájában valósult meg, nemcsak a katalógusok révén történt, hanem dokumentációs kartotékokban, bibliográfiákban (a néhány lapnyi röplap vagy alkalmi vagy ajánló bibliográfiáktól a többkötetes, teljességre törekvőkig), repertóriumokban, dokumentációs, fakszimile kötetekben is testet öltött. Az évkönyvekben dicséretesen dokumentált kiadói tevékenységének összegzése az intézmény tekintélyes kiadványjegyzékét adja. A FSZEK-ben, szakkönyvtár voltából következően az 1980-as évtizedben még jelentős bibliográfiai és dokumentációs tevékenység folyt, amely számos esetben az intézmény keretein is túlnőtt. A régebben nagyvonalúan vállalt bibliográfiai feladatok egy része azonban profilidegen volt, és a másik részére sem volt igazán fizetőképes kereslet. A nagy nyilvános közkönyvtári szerepkörből következő helyismereti és helytörténeti, zenei, valamint a szociológiai országos szakkönyvtári feladatkörből fakadó tevékenységről más fejezetek szólnak. A funkcióról folytatott vitákból kiderült, hogy a könyvtár általános társadalomtudományi feladatkört vindikált magának, beleértve irodalmiművészeti területeket is. Ezt tükrözte a Bibliográfiai osztály tevékenysége is. Az 1981. október 14-én hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzat - miközben feltáró feladatokat rótt a Szerzeményezési és feldolgozó, valamint a Szociológiai dokumentációs osztályra és a Budapest Gyűjteményre - a Bibliográfiai osztályra (tartalmi megjelölés nélkül) bízta a könyvtár „bibliográfiai feltáró tevékenységének szervezése és összehangolása, bibliográfiák készítése, a feladatkörébe utalt analitikus feltáró kartotékok folyamatos gondozása és ezek alapján szóbeli és írásbeli tájékoztatás" feladatát. További feladata volt a könyvtár valamennyi kiadványának szerkesztése és lektorálása.118 Szintén a Bibliográfiai osztály feladata volt az irodalmi dokumentáció és archívum Bibliográfiai adat- kezelése, feltárása. A Híradóban 1981-ben megjelent írás119 egy híján bázisok CD-ROM harminc esztendősnek és két „gyűjteményinek nevezte ezt. kiadványon — --------^ Az irodalmi analitikus katalógust a szaktudomány és a könyvt áros szakma egyaránt elismerte,120 kiemelve nyitottságát az irodalmi élet, a társművészetek, a művészetelméleti, esztétikai kérdések, a film- és színházi világ eseményei iránt. Az irodalmi olvasóterem munkatársai maguk és a főkönyvtárak számára igényelték a szolgáltatás továbbfejlesztését, a bibliográfiai osztályon található, a határon túli magyar nyelvű irodalmi folyóiratok és tanulmánykötetek kartotékját, a kurrens műelemzések adatai iránti diákigények kielégítését. A társadalomtudományi analitikus katalógus reformjára vonatkozó javaslatuk jelzi a két vállalkozásnak a hálózatban, sőt országosan betöltött hiánypótló szerepét. A dokumentáció magában foglalta az irodalmi analitikus katalógus készítésekor, 118 Vö. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata. Bp. 1981. FSZEK házi soksz. 4-5. p. 119 Gerbner Mihály: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár irodalmi dokumentációja és archívuma. = Könyvtári Híradó, 1981. 2. sz. 12-14. p. 120 Balogh Mária Eszter - Téchy Tünde: Húsz éves az „analitikus". = Könyvtári Híradó, 1983. Január, 5. p.
