Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 395 A Központi Könyvtár a könyvgyarapodásból 15,7%-ban részesült. Ez háromszorosa a gyarapodás és a beiratkozottak számában vezető kőbányai könyvtár új beszerzéseinek (5,0%). A kurrens művekből a Központi Könyvtár 232 címet és 610 darabot vásárolt. A kurrens (ÚK) könyvpiaci választéka szinte teljesen egyezett a kőbányaiéval (229), példányszáma majdnem kétszerese annak (328). A Központi Könyvtárban a beszerzések harmada egyedi példány, bő negyven százaléka 3-10 példányban került az állományba. A hálózat nagykönyvtáraiban ezek a kategóriák több mint kétharmadot, illetve három százalékot tettek ki. A KÉSZ könyvgyarapodása több a nagykönyvtári átlagnál: a két legjobban ellátott, a kőbányai és a Dagály utcai gyarapodása közti példányszámmal gyarapították. A KÉSZ címeinek száma 185, a hálózati egységek átlagához közeli (199,8), a példányszáma viszont (343) sokkal magasabb az öt nagy (259) és a kőbányai könyvtár kínálatánál. A címek 13,0%-a nem található a hálózatban, ennyiben a KÉSZ választéktöbbletet nyújtott. A KÉSZ által évente beszerzett címek bő kétharmada a hálózatba ritkán beszerzett könyvekből állt, de kérdéses, hogy ezek voltak-e a ritkán keresett könyvek. A KÉSZ eltért eredeti célkitűzéseitől a szűk körű, a mérsékelt és a tömeges érdeklődés fordított előjelű kiszolgálásában. A rendeltetés módosítása a KESZ-hez befutó kérésekre tekintettel szándékoltan történt. A vizsgálat megállapításai a hierarchia különböző pontjain lévő könyvtárak és a KÉSZ, illetve a KÉSZ és a Központi Könyvtár nem megfelelő egymásra épüléséről, a szerzeményezés nem megfelelő összehangolásáról szóltak. Ha a KÉSZ a ritkán keresett művek tároló helye (lett volna), vagyis a máshol gyűjtőkörön kívül be nem szerzett művekre ügyelt (volna), akkor a 13%-nyi különbözet kevés. A KÉSZ a középiskolai, a felsőoktatási tanulmányi igények kielégítésének letéteményesévé lépett elő. Tanulmányi könyvtári feladatkört vállalt. Barczi Zsuzsa feltárta a közművelődési könyvtárak több évtizedes szereptévesztését: a dolog könnyebbik végét fogva meg, elsősorban az iskola által inspirált igényeket elégítették ki. Következmény nélkülivé tették az iskolák és könyvtáraik mulasztását - iskolai könyvtárként funkcionáltak. Arról senki nem beszélt, hogy ezzel a lakosság 4/5-ét szorították háttérbe, kiszolgálásukra sem elegendő dokumentum, sem hely, sem munkaerő nem volt. A KÉSZ a sűrűn ismétlődő igényeket tartotta mérvadónak. Ez szereptévesztés, hiszen feladata a ritkán keresettek kielégítése (lett) volna. De - meglehet - az egypéldányos beszerzés és a gyakori igények ütközése torzította gyakorlatát. Másként: a szegénység idején nem lehetett tartani az eredeti koncepciót. Állományvédelem 1980-ban elkészült a FSZEK 1984-ig szóló állományvédelmi programja.n2Az 1983-ban középfokú restaurátorképző tanfolyamot végzett Weigel József és Szepesváry Katalin vizsgadolgozatukban további javaslatokat tettek. Ezekből igen kevés valósult meg, vagy néhány év után abbamaradt végrehajtásuk. Oka az anyagiak hiánya, a rossz személyi feltételek, de hiányzott a megfelelő állományvédelmi szemlélet is.112 1131979-1983 között 112 Márffy István készítette a 20 oldalas programot. Kiinda Mária később kifogásolta, hogy a cselekvési program nem jelölt meg felelősöket. 113 Vö. Kiinda Mária: Állományvédelmi gondjainkról. = Könyvtári Híradó, 1984. któber, 4-6. p. Hivatkozik Kastaly Beatrixnak az OKT számára készített előterjesztésére, s a FSZEK-ben is elvégzett felmérés eredményeire és javaslataira.
