Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 393 a Könyvtárellátó lassúsága és a teljes piacot nem reprezentáló volta, bizonytalan teljesítései miatt (1988-89-ben 50-60%-os hiánnyal szállított), egyre inkább előtérbe került a „többszektorú" beszerzés, az igények gyorsabb kielégítése végett a közvetlenül a könyvesboltból vagy akár a kiadótól történő vásárlás lehetősége. Ez több, másfajta munkát igényelt a könyvtárosoktól. Az az ötlet is felmerült, hogy a gyorsszolgáltatásért az olvasótól térítést kell/lehet kérni. A nehézségek a differenciált beszerzés mellett érveltek. A gyűjteményjelleg elérésére mindössze 5-6 könyvtárban volt lehetőség, a többi könyvtárban a beszerzést a használati érték döntötte el. A háttérben szükség volt a KESZ-re és a Központi Könyvtár biztonságot nyújtó voltára is. Az új könyvtári törvénynek köszönhetően, 1998-ban először kapott a könyvtár érdekeltségnövelő állománygyarapítási támogatást, az előző évi állománygyarapítási ráfordítás 25%-a mértékében. Pályázati pénzekkel kiegészítve ez eredményezte, hogy tízezerrel több könyvet vásárolhattak, kiemelt figyelemmel a gyerek- és szakkönyvekre, nyelvtanulást segítő kiadványokra, CD-kre és CD-ROM-okra. Az évtizedben először nőtt lényegesen a folyóirat-, a napilap-előfizetések száma.107 Állománygyarapítás: az 1997-es felmérés eredményei108 1987-hez képest 1996-ra a könyvgyarapodás 62,2 %-ra (a cseréből származó, nem új szerzemények levonásával 60,5 %-ra) apadt. Nem lehetett lépést tartani a könyvkiadással. Az azt már távolról sem reprezentáló Új Könyvekben (ÚK) 1996-ra 172,6 %-ra nőtt az ismertetett művek aránya. A dokumentumbeszerzési keret 434,7%-ra emelkedése sem kompenzálta a dokumentumok 813,3 %-ra szökő átlagárának növekedési ütemét. Az intézmény közvetlen szolgáltató egységeiben 1987-1996 között az éves könyvgyarapodás 67,8 %-ra esett vissza. A hálózatban a piaci kínálat termékei feleannyi helyen, harmadannyi példányban kerültek állományba, mint korábban. Ha a könyvtárak száma nem csökkent volna, egy-egy könyvtár kínálata a harmadannyi példány helyett ötödannyi lett volna. 1987-ben 5685-féle könyv 8433 példányban került a hálózati könyvtárak állományába, 1996-ban 6126-féle 6838 példányban. A piaci kínálatból való részesedés 45,1 %-ra esett vissza. 34,0%-ról 60,3%-ra azoknak a hálózati egységeknek az aránya, ahol a piaci kínálat legfeljebb húsz, átlagosan tíz százalékát szerezték be. Egytizednyire csökkent azon szolgáltatóhelyek aránya, amelyekben a piaci kínálat fele többé-kevésbé elérhető volt. Tíz esztendeje a könyvtárak 17,6%-ában a könyvkiadás hetven százalékon felüli kínálatával találkozhatott az olvasó, a gyarapodás hasonló szintje 1996-ban teljesen hiányzott. 1996-ra a duplumok aránya 1/3-ról 1/10-re zsugorodott. Az egy példányú könyvek 89,7%-ot tettek ki. 24,9%-ról 9,2%-ra olvadt a kétpéldányos, 8,9%-ról 1,1 %-ra a három vagy több példányos beszerzés. A könyvtári ellátottságban a régiók között nem volt kirívó különbség. Ezen belül a belvárosi egységekben jó, Dél-Buda könyvtáraiban a leggyengébb. A régiók közti eltérést a gyarapítási források különbözőségei okozták. Három régió (I., IL, V.) beszerzését döntően a húsz százalékos kedvezményt kínáló KELLO-n keresztül bonyolította le. A többiek vásárlásaik nagy részét magas engedményt ajánló beszerzési források igény107 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 26. köt. 1997-1998. Bp. 2000.10. p. 108 Barczi Zsuzsa: A könyvállomány gyarapítása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1997-98. 26. köt. Bp. 2000. 125-151. p. A következőkben főbb megállapításait adjuk.
