Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 385 A FSZEK állományának alakulása (1980-1998)93 Gyarapodás Csökkenés Állomány az előző év %-a 1980 %-a 1980 250 378 72 795 3 661 603 — 100,0 1981 273 167 81 039 3 850 502 105,2 105,2 1982 278 141 92 882 4 011 664 104,2 109,6 1983 268 321 115 601 4 189 874 104,4 114,4 1984 282 947 157 439 4 288 798 102,4 117,1 1985 222 608 61 433 4 296 153 100,2 117,3 1986 180 372 66 223 4 381 693 102,0 119,7 1987 173 331 222 951 4 332 070 98,9 118,3 1988 166 033 300 029 4 198 077 96,9 114,7 1989 155 476 75 463 4 278 086 101,9 116,8 1990 145 477 427 218 3 996 345 93,4 109,1 1991 139 298 282 295 3 853 348 96,4 105,2 1992 142 334 190 116 3 805 566 98,8 103,9 1993 148 811 n. a. 3 781 148 99,4 103,3 1994 149 821 188 743 3 745 598 99,1 102,3 1995 128 709 216 092 3 743 883 99,9 102,2 1996 137 065 141 920 3 739 489 99,9 102,1 1997 130 081 113 250 3 756 613 100,5 102,6 1998 145 971 n. a. 3 799 855 101,2 103,8 A FSZEK mutatói az országosénál rosszabbak. Országosan a gyarapodás 1989-ben az 1980. évinek „csak" 71,3%-ára csökkent, a FSZEK-é 62,1 %-ra. (Az évtizedben legjobb, 1982. évinek 55,9%-ára.) Országosan az állomány 1990-re 134,3%-ra, a FSZEK-nél 109,1 %-ra nőtt. A lakóhelyi könyvtárak állománya 1980-hoz képest 1998-ban 143,5, a FSZEK-é 103,8%. Szükséges megjegyezni, Budapest sajátos könyvtári helyzete miatt bármiféle országos statisztikai összehasonlítást annak tudatában lehet értékelni, hogy amíg a fővárosban a FSZEK és hálózata egy a számos könyvtári szolgáltatásokat nyújtó intézmény között, addig - néhány egyetemi várost leszámítva - vidéken lényegében csak a közkönyvtárak kínálnak nyilvános szolgáltatást. Mindez mit sem változtat azon, ha a FSZEK önmagához képest kénytelen romló helyzetet felmutatni.93 94 A gyarapodás és ezzel együtt a kínálat romlását leginkább az mutatja, hogy az 1990- es évtized majdnem egésze alatt a beáramló dokumentumok száma az 1980-as évek elejének alig több mint felére csökkent. Az állománykivonást számos tényező tette hullámzóvá: a korábbi felhalmozó szemlélet időnkénti erőre kapása mellett (központ) szerepe volt a hálózat átszervezésének (főkönyvtárak), a használói könyvtár megteremtésére irányuló törekvéseknek (családi és kétfedeles könyvtárak), a rendszerváltással összefüggő állomány-megítélésnek. A gyarapodás-apasztás egymásra hatása követ93 A fenti táblázat és Somogyi Józsefnek az 1904-2000 közötti időszakra készített statisztikai összeállítása között eltérés mutatkozik. A jelzett éveknél nála a következő adatok találhatók: gyarapodás 1985: 202 825, 1986:173 762,1987:165 194,1988:165 033,1989:155 472; állomány 1983:4 163 225,1985: 4 029 998,1986: 4 136 743,1987: 4 094 064 és 1998: 3806 744 94 Vö. Kultúrstatisztikai adattár. Bp. KSH, 2002. 40. p.
