Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
382 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Folyamatosan fejleszthető rendszer koncepcióját dolgozták ki, melyben az egyes részek önállóan is funkcionálnak. Az egész hálózat egyszerre történő számítógépesítésének nem voltak meg a feltételei. Egyszeri munkaerő-ráfordítással létrejövő, a központban és a hálózatban többféle funkcióra alkalmas adatbázisokat akartak kiépíteni. A könyvtári munka számítógépesítése az évtized egyik központi kérdése volt. Jóllehet a FSZEK hazai viszonylatban nem maradt le ezen a területen (a szociológiai szolgáltatásokkal kezdve), sokáig csak saját erőből és pályázati támogatásból tudott fejleszteni. A munkaleterheltség sürgette, a pénztelenség, a fejlesztés hiánya azonban visszafogta a számítástechnika széles alkalmazását. A részeredmények mellett a korszak végén, az épületfejlesztésekkel párhuzamosan foghattak hozzá egy integrált, a hálózatot átfogó rendszer kialakításába. A könyvtári adatok nagy tömegű gépi feldolgozása az Új Könyvek állománygyarapítási tanácsadó kiadvány rögzítésével kezdődött 1989-ben. 1990-et „az előkészítés évének" nevezték - jóllehet befejezéshez közeledett az 1964 után megjelent s könyvkereskedelmi forgalomba került kiadványok adatbázisba rögzítése. „Szellemi és anyagi előkészületeket tettünk a számítógépes technika könyvtári alkalmazására."83 Az új dokumentumok folyamatos feldolgozásakor azonban nyilvánvalóvá vált az egy- felhasználós TEXTAR hátránya is.84 1992 derekára a számítógépesítési osztály elkészítette a FSZEK 10-15 éves számítógépesítés fejlesztési tervét. Az 1992. szeptember 29-én megvitatott elképzelés szerint a végcél „az egész fővárosra kiterjedő, osztott adatbázis-kezelésen alapuló integrált számítógépes rendszer kiépítése." Ez lehetővé teszi, hogy a hálózat valamennyi tevékenységével kapcsolatos információ bármikor elérhető legyen. A rendszerből elérhetők mind a hazai, mind pedig a nemzetközi információs rendszerek és ezek is hozzáférhetnek majd a FSZEK rendszeréhez. A rendszer szakaszosan kialakítható. Első lépésben a lokális hálózatokat kell kiépíteni. A könyvtárosoknak el kell sajátítaniuk a számítástechnikai, adatbázis-kezelési ismereteket. A manuálisról a gépi rendszerre való áttérés technológiaváltást jelentett. Igényelte az adatkezelés, a fejlesztés és a feltárás elveinek újragondolását. Lehetővé tette az egyszeri feldolgozás, többszöri felhasználás alkalmazását. A program 1993 elejére a TEXTAR-ról a TEXTLIB rendszerre való áttérést és a vonalkód bevezetését helyezte kilátásba.85 Már gépi úton történt a folyóiratok megrendelése, érkeztetése, reklamálása és egyedi nyilvántartása.86 Egyre több részfolyamat indult be, folyt a kísérletezés és a tanulás. 1993-ban „üzemszerűen működik az 1991 utáni, budapesti vonatkozású cikkek és ese83 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1990. évi jelentése. Bp. 1991. 4. p. 84 A számítógépesítés főbb eseményeit rögzíti Nagy Anna, In.: Informatikai fejlesztés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 1997-2001. In A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 27. köt. 1999-2000-2001. Bp. 2003. 103-118. p. Némileg más formában lásd a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2002.10-11. számában is. 85 Nagy Anna: Mi vár ránk? Avagy a FSZEK számítógépesítése. = Könyvtári Híradó, 1992. 10. sz. 6. p. 86 Gyarapítás és feldolgozás számítógépen. Hol tart a Központi Könyvtár? = Könyvtári Híradó, 1992. 10. sz. 7-8. p. Az ős-TEXTLIB
