Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 375 Szakmai műhelyek Az 1980-as évek elején az intézmény vezetősége a hálózatfejlesztési osztály munkája és újfajta tevékenységek segítésére ún. szakmai műhelyeket hozott létre. Ezeket az adott terület élenjáró könyvtáraiban alakították ki, ahol a legtöbb tapasztalattal, legjobb gyakorlattal rendelkeztek. A szakmódszertani tevékenységben a gyakorlat-elmélet- gyakorlat formula érvényesült. Elsőként a Vadász utcai főkönyvtárban, 1982. januárjában jött létre a hátrányos helyzetű olvasók könyvtári ellátásával foglalkozó műhely.55 (A feladatot legkorábban az V. kerületiek ismerték fel.) A műhely a lakásukhoz kötött személyek ellátásának megszervezésére törekedett.56 A FSZEK által havonta két napra rendelkezésre bocsátottak mellett az V. kerületi tanács elnökhelyettese is szerzett a könyvtár részére öt vállalattól havonta egy-egy napra gépkocsit. E kocsik és a felhívásra jelentkezők segítségével 1983- ban már 6 régióközpontból (sic!) végezték a rászorulók ellátását. A Vadász utcai, a Sza- kasits Árpád (Etele) úti, a Dagály utcai, a kispesti, a II. kér., Török utcai és a VIII., Kulich Gyula (Kálvária) téri könyvtár gépkocsival kereste fel az igénylőket. A könyvtáros közvetlenül érintkezhetett az olvasókkal. 1982 áprilisában vizuális módszertani műhely lett a kőbányai könyvtár.57 Gyűjteményével kielégítette a vonzáskörébe tartozók egyéni és csoportos igényeit (kölcsönzés, komplex órák, foglalkozások, vetítések), a hálózat többi könyvtárát pedig könyvtárközi kölcsönzéssel segítette. Módszertani segítséget nyújtott a hálózatban (beszerzés, állo- mánybavétel, katalóguskészítés, raktározás, a szolgáltatások régebbi és új módszereinek kialakítása, elterjesztése). A poszterek kivételével e dokumentumok közbeiktatott technikai eszközökkel használhatók, ezért a kőbányai könyvtár különböző változatokban szerezte be őket, hogy az eltérő készülékeket birtokló használóknak is megfeleljenek. A társkönyvtárakat technikai eszközök kölcsönzésével szintén segítették. A műhely kapcsolódott az országos intézmények munkájához, részt vett a kiadványok számbavételében, az Új Média című gyarapítási tanácsadó szerkesztésében, a diafilmekkel kapcsolatos katalóguscédula-ellátásban, valamint címjegyzéket készített a hálózat számára. Közreműködött a továbbképzésben is. 1986-ban a XI. kerület könyvtárában megalakították a Zenei módszertani műhelyt.58 A Gyermekkönyvtáros Műhely 1989-ben alakult. Megkockáztatható, hogy létrehozását motiválhatta a gyermekkönyvtárosok fenyegetettségérzése (a hálózatfejlesztési javaslatok miatt), hiszen a gyermekkönyvtárak problémái korábbiak. Kétségtelen, akkortájt a továbbképzés megoldatlan volt: a KMK már nem, a képző intézmények még nem foglalkoztak vele. Aztán kezdett divattá is válni a civilszerveződés.59 Szakmai továbbképzést szervezett, főleg a csoportos foglalkozásokhoz kapcsolódó témákban, fórumot teremtett a tapasztalatok megbeszélésére, új módszerek kimunkálására. Fontos törek55 Bolgár Ágnes: A hátrányos helyzetű olvasókkal foglalkozó műhely. = Könyvtári Híradó, 1983. május 1-2. p. 56 Az érvényes normatíva is a fizikai hátrányt hangsúlyozta: „hátrányos helyzetűnek tekintendők a szellemi fogyatékosok, az idegbeteg és bármilyen testi fogyatékosságban szenvedők", és az IFLA is az egyéni (speciális), kórházak és büntetésvégrehajtó intézetek útján történő ellátásukat szorgalmazta. Vö. Közművelődési könyvtári ellátás. Irányelvek a távlati tervezéshez. Bp. NPI, 1973. 79. p. 57 Bíró Ferenc: Vizuális módszertani műhely Kőbányán. = Könyvtári Híradó, 1983. Február, 1-2. p. 58 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1986. évi jelentése. Bp. 1987. 25. p. 59 Bencsikné Kucska Zsuzsanna: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban működő Gyermekkönyvtáros Műhely. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1993. 4. sz. 19-21. p.
