Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
372 A főváros könyvtárának története 1945-1998 A Híradó terjedelmes táblázatokat közölt a továbbtanulókról (akik szinte az összes lehetséges képzőhelyet látogatták) és a szerteágazó továbbképzésekről. Nagy terjedelem jutott a témának az évkönyvekben is. A friss diplomások közül azonban csupán néhány friss diplomással tudott megállapodni a könyvtár, mivel számos érdeklődő a FSZEK-énél kedvezőbb időbeosztású és jobb bérű helyet talált. Ezért a már dolgozókat kellett kiképezni, illetve kiképeztetni - akiknek tekintélyes része utána szintén továbbállt. (Az is gerjesztette a fluktuációt, hogy sikertelen felvételi vizsgájuk után sokan csak egy évre akartak könyvtárban elhelyezkedni.41) 1988 őszén az intézmény vezetősége vitára vitte elképzelését: az osztályvezetői, kerületi főkönyvtári igazgatói posztokat a jövőben pályázat útján, vagy a káderutánpótlási terv alapján és határozott időre szólóan tölti be. (A középvezetői gárdából sokan egy-öt éven belül elérték a nyugdíjkorhatárt.) A FSZEK vezetői abból indultak ki, hogy a könyvtárakban a vezetői beosztás az egyetlen előlépési lehetőség, viszont előre nem lehet látni, ki milyen vezető lesz. Másfelől a hosszú vezetői munka terhes lehet vezetőnek, beosztottnak egyaránt. Az előterjesztés felborzolta a kedélyeket. A hozzászólók többsége elvileg egyetértett azzal, hogy a vezetőség a jövőben a pályázatban közli elvárásait, évente értékeli az eredményeket és lehetővé teszi a tisztes visszavonulást. A szokatlan megoldás részleteinek kimunkálására, a kedélyek megnyugtatására, a főigazgató munkabizottságot hozott létre.42 Ez előkészítette, 1989-től kezdve pedig úttörő módon bevezette a középvezetők (osztályvezetők, főkönyvtár-igazgatók) 3 éves, határozott idejű megbízását. Ez végül is jó hatású volt - néhány érintettet leszámítva. Az alkalmazottak száma és bérezése ezer forintban (1988-1996) 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 Főfoglalkozásúak 609 634 650 650 612 658 579 563 709 Egy évre 120.187 206.070 255.797 319.854 407.600 471.563 631.238 688.860 613.077 (13 hónapra) Az 1990-es évek végén gondot okozott a hiányzók pótlása. Zökkenők támadtak a szolgáltatásokban is. A fiatalok a szakképesítés megszerzése után most is továbbálltak. Az állapotokat jól kifejezi, hogy a mintegy 700 fős átlaglétszámból 100-120 fő közhasznú munkásként dolgozott és évente 240-260 ki- és belépés történt.43 Nemcsak ciklus végén voltak gondok. „A közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtása azért is jelent nehézséget számunkra, mert a könyvtári szolgálat érdekei sok részfoglalkozású munkatárs meghatározott időre szóló alkalmazását kívánják meg, s előnyös számunkra a nyugdíjasok alkalmazása is. A könyvtár 1992. évi, főfoglalkozásúra (teljes munkaidőben foglalkoztatottakra) átszámított átlaglétszám 612 fő volt: ebből 364 főfoglalkozású, 159 főfoglalkozásúnak megfelelő részfoglalkozású (239 fő) és 89 főfoglalkozásúnak megfelelő nyugdíja (154 fő). Az év folyamán kilépett összesen 333 dolgozó (köztük 117 főfoglalkozású), s nyugdíjba vonult 14 fő."44 41 Török Györgyné: A fluktuáció csökkentésének lehetőségei. = Könyvtári Híradó, 1986. Október, 3-4. p. (Vezetőképző tanfolyamra készített dolgozat nyomán - a II. kerületi főkönyvtárbeli tapasztalatok alapján.) 42 Gujgiczer Imréné: Mint két cintányér közt a levegő. = Könyvtári Híradó, 1988. 11. sz. 4-5. p. 43 Vö. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 26. köt. 1997-1998. Bp. 2000.13. p. 44 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Jelentés, 1992. Bp. 1993. 17. p.
