Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 355 készítettek. A Központi Könyvtár ügyében a program kimondta: nemcsak az esélyei nagyobbak a restaurálással, átépítéssel és bővítéssel járó megoldásnak, „hanem a különféle szakmai tényezők elemzése nyomán ez jelenti nemcsak a Központi Könyvtár, de az egész hálózat szempontjából is az előnyösebb megoldást a fővárosi lakosság könyvtári ellátásának a javítására."363 Javasolta, hogy az országgyűlés címzett támogatásával így valósuljon meg a fejlesztés. A meghívott építészirodák, -együttesek megvalósíthatósági tervtanulmányt dolgozzanak ki, ennek alapján hozzá kell látni az első beruházási szakasz építési terveinek elkészítéséhez. Sürgőssé vált a Wenckheim-palota karbantartása is. A KÉSZ folyamatosan átépített Zrínyi utcai épületében pedig a raktári szint megduplázható a program szerint. Az évtized közepére kritikus ponthoz érkezett a FSZEK. Vagy a gyorsuló leépülés útjára tér, vagy továbblép a korszerű közkönyvtár kialakítása felé. A fenntartó magatartása kedvező irányban látszott változni. Talán a társadalom számára szánt, bemutatkozást szolgáló akcióknak, köztük az „Összefogás a könyvtárakért" elnevezésű országos akció rendezvénysorozatának hatására is, a Fővárosi Közgyűlés mind nagyobb érdeklődést mutatott és megbecsülést, rokonszenvet tanúsított a könyvtári szolgálat iránt. Ez megnyilvánult a nagyobb pénzügyi támogatásban éppúgy, mint a szolgáltatóház építésének megkezdésében, vagy a Pálffy-palota átadásában. Reményt keltő jelek tűntek fel a központ körülményeinek radikális megoldására is. A főigazgató szerint 1996 elején a Központi Könyvtár bővítésének ügye eldőlt. Realitása a három (a Pálffy-palotával együtt négy) épületből álló fejlesztésnek volt. Elkezdődhettek a munkálatok. A könyvtár sokáig természetesnek vette, hogy a mindig világvárosi álmokat dédelgető városvezetők könyvtáruknak is ezekhez illő, a társadalmi igényeknek és a könyvtári funkcióknak megfelelő új épületet emelnek. Az új épület dédelgetett álma azonban folyamatos halasztást szenvedett. A könyvtár vezetőségének el kellett gondolkodnia azon, vajon nem lenne-e jobb az új, 20-25 ezer négyzet- méteres épület tervét feladni, s más irányban keresni megoldást. „A döntő változást a szabadpolcos rendszer bevezetése jelentette, ami kihatott a könyvtár egészének gondolkodásmódjára, munkastílusára és technológiájára."364 Ebbe az irányba hatott a számítógépes rendszer kiépülése is, amely nem csak technológiailag hozott újat. Papp István állt a stáb élén, amelynek az volt a feladata, hogy az új körülményekhez igazítsa a Központi Könyvtár funkciórendszerével kapcsolatos szakmai elképzeléseket, segítse a rekonstrukcióval és a kiegészítéssel összekötött bővítés építészi terveinek elkészítését. Az építészeket segítő szakmai anyagot - hosszas egyeztetés után -1997 közepén tette közzé Papp István.365 A szakmai program az építészt az ún. engedélyezési terv kidolgozásában segítette. Mindenekelőtt leszögezte, hogy ez a megoldás megtartotta a már szimbólummá vált Wenckheim-palotát. Az új lehetőségek módot nyújtanak egy minden igényt kielégítő nagyvárosi könyvtár létrehozására. A program lehetővé tette a szaka363 Havas Katalin: Néha úgy érzem, hogy vannak dolgok, amelyeknek csak én örülök. Interjú Kiss Jenővel, a könyvtár főigazgatójával. = Könyvtári Híradó, 1996. 3. sz. 1. p. 364 Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára megépülő épületének tervei. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1997-1998. 26. köt. Bp. 2000. 53. p. 365 Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára új székházának szakmai programja. = Könyvtári Híradó, 1997. 4. sz. 2-6. p. és 6. sz. 1-5. p. Az irattárból előkerült az erre erősen hasonlító, 8 lapnyi szakmai program, mely 1995. április 27-i keltezésű. A főbb elképzelések tehát már két évvel előbb megvoltak.
