Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 353 így már megvolt az alapja annak, hogy felelősen meg lehessen vizsgálni, lehetséges-e megteremteni a Központi Könyvtár új otthonát a rendelkezésre álló épületek felhasználásával, restau- rálásával-átalakításával, bővítésével és szerves egységbe foglalásával. Rendeződtek a raktári körülmények is. Valamennyi könyv a Wenckheim-palotába került, ahol tekintélyesen bővült a raktári alapterület. Ez lehetővé tette az állomány logikus, áttekinthető rendben való felállítását. Fokozatosan kiszorultak a Wenckheimből a munkahelyek, az irodákból csak a legszükségesebbek maradtak (igazgatóság, az olvasószolgálat munkaszobái). A legfontosabb változás a szabadpolcos rendszer bevezetése volt, mert kihatott a könyvtár egészének gondolkodásmódjára, munkastílusára és technológiájára. Sikerült kialakítani az olvasótermek összefüggő rendszerét is. A szociológia külön szakolvasótermet kapott. A használók kedvelt színtereként jelent meg a napilapok, hetilapok, magazinok lapozgatója. Megszűnt a 'helyhezkötöttség' az olvasótermekben az elektronikus hívórendszer bevezetésével. Kiemelt helyet kapott a földszinten a kínálatában, használatában állandóan bővülő közhasznú információs szolgálat. Szabadpolcra váltással tudott helytállni a könyvtár a többszörösére nőtt használat kielégítésében. Asztalosműhely Kötészet Nyomda
