Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 351 Az új Központi Könyvtár előkészítése A régi vezetőség álma: a fővárostól ajándékba kapott monumentális új könyvtár megépítése a '80-as évek derekára kérdéssé vált. Miután 1986-ban sikerült megszerezni a Wenckheim-palota melletti (Reviczky utca 3.) házat, az intézmény vezetői stratégiát váltottak. Lépésről lépésre törekedtek elérni azt, ami egy csapásra nem látszott megvalósíthatónak. A könyvtár vezetői belátni kényszerültek, hogy megoldást a régi épületek bővítéssel egybekötött rekonstrukciója jelenthet, ezért további szomszédos épületek megszerzését, a könyvtárhoz csatolását igyekeztek elérni.349 Formálódott az új vízió: az 1987-es vita után a Központi Könyvtár sorsát már nem kötötték új épülethez. A Reviczky utca 3. sz. alatti épület átvétele nyomán újragondolt funkciórendszer vitája 1988-ban zajlott le.350 Bálint Imre építész 1988-ra elkészült tanulmányterve a rendelkezésre álló három telek és három épület adottságai alapján építészetileg is kivitelezhetőnek ítélte a Központi Könyvtár elhelyezési gondjainak a „reális igényeket kielégítő" bővítéses megoldását. Elindulhattak a főépület betelepítésének - a Reviczky utcába történő áttelepítéseket és a Baross utcai épület átalakításait is figyelembe vevő, széles körű megbeszéléseken, vitán, Balázsné Veredy Katalin, Futala Tibor és Vitályos László szakértői véleményén alapuló - munkálatai. A mindenki véleményét meghallgató, de senkiét teljesen el nem fogadó, az adottságokból fakadó kötöttségek miatt eleve kompromisszumos betelepítési terv elkészítésével Papp István 1989 közepére végzett.351 A betelepítési terv újabb szakaszt zárt le és továbbiakat nyitott. Abból indult ki, hogy a főépület a nyilvános szolgálat és a raktározás céljait szolgálja. Követelmény volt és sikerült is a szabadpolc/szabad raktár együttes fokozatos betelepítése az I. emeletre. A földszintre került a Budapest Gyűjtemény, s helyén maradt az igazgatóság. Az átalakítás végrehajtása olcsón, a fenntartó csurranó-cseppenő pénzeiből és az intézménynek rendelkezésére álló eszközeiből - akár a hálózat felújításait szolgáló összegek elvonásával is - teljesíthetőnek látszott, bár várható volt elhúzódása. 1989 közepére a Baross utcában elkészült a restauráló laboratórium, a könyvkötészet expediálója, a pinceraktár. A Reviczky utcába 1990 áprilisában kezdődtek az átköltözések.352 Az 1990-es év legfőbb eredménye volt a szabadpolcos állomány kiépítésének megindulása, a főépületek és a Reviczky utcai épület összekötése, valamint az irodák (az igazgatásiak kivételével) átköltöztetése a Reviczky utcai épületbe.353 1991- ben - Papp István szavaival - az átalakítás „araszolgatott a megvalósulás felé." Az év végére számos szervezeti egység költözött át a Reviczky utcai épületbe. 1992- ben a szakértői jelentés nyomán a fővárosi önkormányzat felkérte a könyvtárt, 349 Stációit lásd a Könyvtári Híradó, 1987. 11. sz., 1988. 5., 8-9. és 12. számaiban. 350 Papp István: Elmozdultunk a holtpontról. Aktuálissá vált a Központi Könyvtár betelepítésének újragondolása = Könyvtári Híradó, 1989. 7-8. sz. 1-8. p. 351 Könyvtári Híradó, 1990. 5. sz. 8. p. Az új helyre települtek telefonszámait a 6. sz. 12. lapján közölték. 352 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1990. évi jelentése. Bp. 1991. 3. p. 353 Feladatterv. A Kulturális Bizottság 1992. október 13-i ülése határozatainak végrehajtására. = Könyvtári Híradó, 1992. 12. sz. 1-2. p. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új épülete (Szakmai program-vázlat) címmel, 1992. november 13-án kelt funkcionális tervvázlat 17 ezer m2-ben részletezte területigényeit. (FSZEK irattár) „Ezt most meg lehet csinálni." Újabb beszélgetés Szabó Béla Istvánnal a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottságának tagjával. = Könyvtári Híradó, 1992. 11. sz. 1-4. p. A szakmai program kidolgozásával párhuzamos építészeti tervezést kifogásolta Papp István: Személyes 'megszólítás' címén. = uo. 12. sz. 3-4. p.
