Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 347 mert az tudományos.330 Szerintük a főkönyvtári rendszer kialakításához is hiányoztak a feltételek, elhibázott volt az 1985-ös „le-sorolás", a családi könyvtárak kialakítása. Különösen a TDDSZ-be tömörültek támadták a tervezetet. „A főkönyvtári rendszer nem 'ki vagy meg' fulladt, hanem holtan született.'' A vezetőség és a középvezetők egymást hibáztatták. Az Intézményi Tanács ügyvezető titkárának úgy tűnt, hogy a régióigazgatók kinevezése júniusban megtörténik - a kényszer ereje és a vezetőség elszánása révén.331 Mégsem történtek kinevezések. S amikor már mindenki azt hitte, hogy a téma lekerült a napirendről, Szabó Ervinnét 1993. november 1-jétől megbízták a XII. kerületi főkönyvtár vezetésével is. (A XII. kerületi volt igazgató helyén maradt, helyettes lett.) Létrejött az első fél régió.332 Az átszervezés nem állt le, „csak" elhalasztották.333 Az év vége táján a főigazgató 1993. július 1-ig Visszamenőleg kerületi könyvtár- igazgatói és más vezetői munkaköröket létesített. A főkönyvtári igazgatók veszélyeztetettsége így elhárult.334 1995. január elsejével szűnt meg a főkönyvtári rendszer. Budapest könyvtárait 6 régióba szervezték. Az átszervezés személyi konzekvenciáit igyekeztek a legkisebb fájdalommal kezelni, meglehet, nem sérülések nélkül. (Az igazgatók a főkönyvtáriak közül kerültek ki. A többiek más vezető beosztásba kerültek, vagy a kerület élén maradtak - de ekkor ment nyugdíjba Ottovayné Ecsedi Klára, Farkasné Dóczy Erzsébet, Tverdota Miklósné. A megürült, s a régióigazgatókká előlépettek helyére újak kerültek.) Azt várták, hogy az erőforrásait hatékonyan felhasználó irányítási rendszer segíthet a fennmaradásban. „A 'régió' a hálózati rendszer szempontjából csupán igazgatási keret, amely a területén található különböző teljesítményre képes könyvtárak munkáját összehangolja: az egyenletes ellátás biztosításának érdekében (reményében)."335 Az 1995-tól érvényes régióbeosztás és a régióigazgatók Észak-budai (II.-III.-XII.): 1033 Fő tér 5. Szabó Ervinné Dél-budai (I.-XI.-XXII.) 1011 Fő u. 11-13. Horváthné Jakubecz Ilona Dél-pesti (XVIII.-XIX.-XX.-XXI.-XXIII.) 1195 Kossuth L. u. 8. Kovács Éva Kelet-pesti (X.-XIV.-XVI.-XVII.) 1102 Szent László tér 7-14. Szecsei Lászlóné Észak-pesti (IV.-XIII.-XV.) 1138 Dagály u. 9. Szabó Jánosné Richlich Ilona Belvárosi (V.-VI.-VII.-VIII.-IX.) 1085 Rökk Szilárd u. 3. Pobori Ágnes Az új szervezetet az új SZMSZ írta le. A változással „a hálózati középvezetők száma hatra mérséklődött. Az irányítás közvetlenebbé és hatásosabbá vált, a személyi és az anyagi forrásokat arányosabban lehetett elosztani, számos egység megszabadult az 330 Vazinay Mária: Intézményi Tanács: a régióról. = Könyvtári Híradó, 1993. 5. sz. 3-4. p. A TDDSZ a rendszert is elfogadhatatlannak tartotta. Lásd uo. 6. p., ill. TDDSZ Tájékoztató, 1993. március-április. 331 Könyvtári Híradó, 1993.11. sz. 12. p. 332 Pobori Ágnes: Táncolni kell... Villámriport avagy Elmélkedés (egy kicsit) a FSZEK első igazgatójával, aki közös irányítás alá vont kerüléteket vezet. = Könyvtári Híradó, 1994. 2. sz. 1-3. p.. 333 Könyvtári Híradó, 1993.12. sz. 8-9. p. 334 Pobori Ágnes - Kiss Jánosné: Az Andrássy úti könyvtár: történelem és könyvtártörténet. Egy évforduló ürügyén. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1997-98. 26. köt. Bp. 2000. 96. p. 335 Jelentés. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkája 1994-1996-ban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1994-1995-1996. 25. köt. Bp. 1999.14. p.
