Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 341 A Kulturális Bizottság az átvilágítást jól fogadta. „A Bizottság egybehangzó véleménye szerint, ilyen szakszerű és átfogó jelentés a főváros egyetlen intézményéről sem készült." Félreérthetetlenül foglalt állást a hálózat dolgában is. „A Központi Könyvtári tervezéssel egy időben foglalkozni kell a teljes ellátó rendszerrel is. Meg kellene tervezni a szakértői jelentésben megfogalmazott regionális alközpontok működését [...] nem lehet szerénykedni, itt most ki kell harcolni, amire szükség van, és a regionális központokra szükség van." A bizottság a stratégiai terv és a szakértők véleményét vette át és megegyezett abban, hogy a jelenlegi állapot nem tartható.304 Nem kevésbé volt fontos, hogy „a Kulturális Bizottság elfogadta Kiss Jenő főigazgató beszámolóját, egyben elismerését fejezte ki az intézményben folyó egyenletes, szakmailag megbízható és kreatív munkáért, különös tekintettel azokra a törekvésekre, amelyekkel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bizonyította, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére talpon lehet maradni, sőt a fejlődés sem szakadt meg."305 Nem publikálták a vezetői munkáról szóló beszámolót.306 A szakértői átvilágítással és az észrevételekkel együtt a bizottság ezt is megtárgyalta. Kiss Jenő 12 éves vezetői módszereiről a következőképpen szólt: „A most lezajlott átvilágítás jelentései szóljanak az intézmény eredményeiről, én meg arról, hogyan értem, értük el ezeket." Úgy látta, a célkitűzések elfogadtatása heves viták közepette zajlott le. Ezek gyökeresen különböztek attól, amit a munkatársak tanultak, megszoktak. A könyvtár középvezetőit a régi munkatársak közül választotta ki, ezek zömmel támogatták a törekvéseket. „Csak elenyésző kisebbség az, amely tudatosan gátolta reformjaim megvalósítását." Az utóbbi években „nem könnyű, de hasznos (vita)partnernek bizonyultak a dolgozók érdekképviseleti szervei (KKDSZ, TDDSZ). Nem hozott hasznot az Intézményi Tanács. A Hálózati Tanács szakmai feladatok végrehajtásában nyújtott néha segítséget, néha csak vitapartnerül szolgált." Nem volt könnyű a költségtudatos gondolkodást meghonosítania. Tudatos, következetes volt a munkatársai részvételén, bevonásán alapuló vezetési stílus kialakításában. Nehéz körülmények között, maximális rugalmassággal, innovációs készséggel és folyamatos alkalmazkodással sikerült elérni: a könyvtár nem azonos a tíz, vagy akár az öt évvel azelőttivel. Az eredményeket elismerő kulturális bizottsági ülés után beadta pályázatát és szakmai programját.307 A FSZEK-ben „eltöltött 12 év alatt igyekeztem megújítani ennek a nagy közművelődési könyvtárhálózatnak a tevékenységét. Egyrészt a főváros lakosságának tényleges igényei, másrészt a mai európai tendenciák, valamint a saját régi hagyományaink alapján olyan új megoldásokat vezettem be, amelyeket az országban elsőként mi alkalmaztunk, és jelentős mértékben hozzájárultunk a könyvtári tevékenység megújításához." Törekvéseinek sarokpontjai: „a használók igényeihez messzemenően igazodó kínálat, újfajta állománykihelyezés, családi könyvtárak, bátrabb selejtezési politika, közhasznú információs szolgálat, új szolgáltatások és új 304 Feladatterv i. m. 305 1992. október 6-án kelt, Kiss Jenő: Beszámoló az 1988-1992. között végzett vezetői munkámról c. 5 lap terjedelmű gépirat. Megtalálható a FSZEK irattárában. A főigazgató munkaviszonya, mielőtt ezt a középvezetőknél bevezette volna, határozott idejűvé változott, de mindennek nincs nyoma az 1991-ben aláírt kollektív szerződésben sem. 306 Szakmai program a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár működtetésére és fejlesztésére. 1992. október 15. 5 p. Szintén az irattárban található. 307 Vazinay Mária - Karner Katalin: Véleményt nyilvánítottunk... = Könyvtári Híradó, 1992.11. sz. 7. p.
