Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 333 könyvtárak besorolása is.277 A Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága 1994. július 1-jén léptette életbe az új Szervezeti és Működési Szabályzatot. A szabályzat a fővárosi törvény alapján rendezte a kerületi önkormányzatokkal a viszonyt, azok könyvtári jogosítványait. A FSZEK keretein belül három egységet különített el: a Központi Könyvtárt, a hálózatot, valamint a két területet kiszolgáló részlegeket. A Központi Könyvtár élére igazgatót állított, de a munkakört 1999 augusztusáig nem töltötték be. Az átszervezett hálózatban négyféle tagkönyvtárat különböztetett meg: kerületi könyvtár I-II., fiókkönyvtár és kölcsönzőhely. A 23.§. /4 bek/ lehetővé tette a több kerületet egybefogó kerületi igazgatói állás megszervezését, ilyet 1995. január 1-jétől létesítettek. A főigazgatót helyettese, a gazdasági igazgató, a személyzeti vezető és három szakreferens támogatta. Az 1992-ben keletkezett szakértői javaslatra a főváros Kulturális Bizottsága 1994. március 22-én Tanácsadó Testület állított fel.278 Az SZMSZ tartalmazta a szervezeti egységek részlegesen önálló gazdálkodásának szabályait, az új használati szabályzatot, és meghatározta az 1995. január 1-jétől érvényes térítési díjakat.279 Az SZMSZ-t két évvel később általános ügyrend kiadása követte.280 Ez részletezte a hálózat új beosztását: tartalmazta a 6 régió csoportosítását, kerületenkénti listát közölt az új csoportosítású hálózatról. 6000-nél több beiratkozott olvasója, 40 óra fölötti nyitvatartási ideje és legalább 1000 négyzetméter alapterülete alapján 5 egység kapott kerületi könyvtár I. besorolást. A könyvtár II. csoportba besorolt 32 könyvtár paraméterei: 2500-6000 olvasó, 30-40 óra nyitva tartás 300-1000 négyzetméter alapterület. A 20 fiók- könyvtár 100-300 négyzetméteren heti 20-30 óra nyitva tartással 1000-2500 olvasót fogadott. A hálózat 22 egysége minősült kölcsönzőhelynek, ezek 100 négyzetméternél kisebb alapterületen, 20 óránál rövidebb nyitva tartással 1000-nél kevesebb olvasót szolgáltak ki. Az ügyrend tartalmazta a működés rendjét és az SZMSZ-ben nem részletezett vezetői munkakörök leírását. A főigazgató és helyettese kivételével a megbízások ismét határozatlan időre szóltak. Összességében az 1993-ban készült szakmai koncepció281 a szervezet, valamint a vezetési apparátus és rendszer átalakításának céljaként a munkatársak széles körének bevonásával történő irányítást, a hierarchiaszintek, vezetési piramis laposabbá tételét, a döntési jogkörök decentralizálását, a döntés-előkészítésbe az érdekeltek bevonását, a házon belüli információ zavartalanságát, esetenként a merev osztályszerkezet lazítását jelölte meg. 2771994. május 6-án elnökké Ferenczyné Wendelin Lídiát választotta az Ambrus Zoltán, Biczák Péter, Gereben Ferenc, Kamarás István, Vekerdy Tamás, Vízkelety András alkotta testület, ügyvezetője Kiss Jenő lett. 278 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezeti és működési szabályzata. Bp. 1994. 31 p. 279 A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár általános ügyrendje. Bp. 1996. 47 p. 280 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szakmai koncepciója. Tervezet. Összeáll. Papp István. 1993. március 2. 46 p. FSZEK irattár 224/93. Papp István jóvoltából megismerhettem „Műhelyforgácsok a Szabó Ervinből" című dolgozatának (1990. november 16. 24 p.) gépiratát. Ekkor információs-kommunikációs zavarokról, értékvesztésről és értéktévesztésről, középszerről, izolálódásról, befelé fordulásról, intézményi demokráciáról stb. írt. 281 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár stratégiai céljai és elsőbbségei az 1990-es évekre. Tervezet. = Könyvtáros, 1991. 10. sz. 580-588. p. A FSZEK-bibliográfia szerzőként Kiss Jenőt és Papp Istvánt jelöli meg. A Könyvtári Híradó szerint a munkálatok Papp István vezetésével folytak (1990. 7-8. sz. 12. p.), Papp és Kiss Jenő az ötletek begyűjtésére végiglátogatta a kerületeket és a Központi Könyvtár osztályait. (9. sz. 10. p.)
