Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
330 A főváros könyvtárának története 1945-1998 A belső szervezet átalakítása A rendszerváltás, az új civilszervezetek, a körülményekhez való alkalmazkodás kényszere változásokat indukált a szervezetben. Ehhez Havas Katalin és Jakubecz Ilona már 1989-ben ötletekkel szolgált. Miután az intézet vezetősége munkabizottságokat hozott létre, decemberben előterjesztette az irányítás korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseit.260 A főigazgató az előző hónapok vitáira, valamint a munkabizottsági javaslatokra épített. Az általa javasolt változtatások az irányítás egyszerűsítését, áttekinthetőségét, az információ hatékonyságát, a főkönyvtárak igazgatói hatásköreinek növelését, az intézményi politika, a helyi kezdeményezések jobb összhangját célozták.261 Az ezekről folytatott vitákat 1990-ben átszervezések követték. A végső előterjesztés a struktúra egyszerűsítésére, a vezetés demokratizálására irányult. A főváros esetleges közigazgatási átszervezése miatt viszont nem tartotta célszerűnek a hálózati szerkezetváltoztatást. Horváthné Jakubecz Ilona 1972-től a FSZEK munkatársa, 1980. július 15-től a kőbányai könyvtár helyettes vezetője, 1986-tól a XI. kerületi főkönyvtár helyettes, majd 1987-1994 között igazgatója, 1995-től a 2. régió igazgatója. Alapítója és vezetőségi tagja az MKE módszertani munkabizottságának. Számos előterjesztéssel és publikációval részese a hálózat megújításának, a rendszerváltásnak, több kezdeményezésnek. 1991-ben Pro Bibliotheca Civica kitüntetést, régióigazgatóként a XI. kerületi önkormányzattól Pro Cultura Budapest díjat kapott. A főigazgató másik előterjesztése262 a középvezetőknek, sőt a munkatársaknak a vezetésbe való bevonását, a döntéseknek felmerülésük szintjére történő telepítését, a főkönyvtár-igazgatók szakmai, személyzeti, munkáltatói, gazdasági önállóságát célozta. A jogkörök gyakorlását csak - a szorító nehézségek miatt hozott - központi szabályozás, fontos esetekben a főigazgató, gazdasági igazgató, személyzeti vezető jóváhagyása korlátozta. Az előterjesztés újdonsága a helyi humánpolitika (létszám, bérezés, jutalom stb.), az önálló szerzeményezés kerületi szinten és a bevétel-érdekeltség. A tervezetet követő, megvalósító intézkedés a költségtudatos tevékenység meghonosításában, annak elterjesztésében hozott eredményeket. A határozott idejű, 3 éves igazgatói megbízás az érintettektől gondosabb tervezést, kezdeményezést, eredményességet követelt. 1990. február-márciusban alakult meg az Intézményi Tanács (IT). Ezt a beosztottak véleményének közvetítésére, észrevételezési, véleményezési, kezdeményezési és javas- lattételi jogainak gyakorlására az intézet vezetősége hozta létre. (A szervezeti, szolgáltatási változtatások, éves és távlati szakmai és gazdálkodási tervek, beszámolók, költségvetési átcsoportosítások, bérbeadások és értékesítések, a kollektív szerződés, az 260 Bővebben Kiss Jenő: Javaslat a FSZEK hálózata irányításának korszerűsítésére. 1989. november 28. Gépirat 6 p. FSZEK Irattár 573/89. sz. alatt. Ehhez csatlakoztatható a Havas Katalin vezette munkabizottság (Katsányi Sándor, Tverdota Miklósné, Vida Emilia, Maruszki József) előterjesztése. (Javaslatok a szakmai irányítás korszerűsítésére. 1989. november 27. Gépirat. 5 p. FSZEK irattár) Ebből bizonytalanság olvasható ki. A közigazgatás átszervezése miatt a hálózat lazulásától, felbomlásától tartottak, a szakmai szálakat akarták erősíteni. Javaslatukból nem valósult meg sem az igazgatási osztály felállítása, sem más szervezeti változtatások, pl. szakmai alkotóközösségek, a hálózati könyvtárak gyűjtőköri szabályzata stb. 261 A főkönyvtár-igazgató jog- és feladatköre. Tervezet. 1990. január 5. Gépirat 8 p. FSZEK irattár 262 Gál Katalin: Intézményi Tanács. = Könyvtári Híradó, 1990. 3. sz. 7-8. p. Az IT tevékenységéről a Híradóban adott rendszeres tájékoztatást. 1990. 6. sz. 9. lapján olvasható az IT SZMSZ-e.
