Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
328 A főváros könyvtárának története 1945-1998 runk vezető erő lenni, csak egy a sok közül: vállalva marxista meggyőződésünket!"242 A felhívást Tverdota Miklósné, korábbi szakszervezeti titkár fogalmazta. Tverdota Miklósné dr. 1959-től volt a FSZEK munkatársa. 1980. július 15-én lett a legnagyobb, a 12-es (kőbányai Pataky téri) könyvtár vezetője. Hosszú időn át közmegelégedésre volt szakszervezeti titkár. Az 1986. 1. számtól 1993 végéig a Könyvtári Híradó szerkesztőbizottságának elnöke volt. Kezdeményezője az MKE Közkönyvtári Egylete létrehozásának. 1995 nyarán vonult nyugdíjba. 1984-ben Kiváló Népművelő, 1993-ban Pro Bibliotheca Civica kitüntetéssel ismerték el sokrétű munkáját, a legnagyobb főkönyvtár színvonalas vezetését. A szervezetek másik része megélénkült. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) Szabó Ervin Könyvtár-i csoportja 1988. november 9-én alakult 22 taggal. Körükből a Budapest Gyűjtemény, a Szociológiai dokumentációs osztály 1-1, a főkönyvtárak 2 bizalmit választottak.243 Tagjaik száma 1990 végére „40 főre szaporodott."244 A FSZEK-ben „a TDDSZ alapszervezet létezését az intézetvezetőség tudomásul vette, partnerként elfogadta. A TDDSZ korrekt viszonyt akar kialakítani a közalkalmazottak helyi szervezetével: közösen fellépni, ha lehetséges, minden, a dolgozók érdekét érintő kérdésben."245 Képviselői harcosan léptek fel bérügyekben, beleszólást követeltek a vezetők kinevezésébe, nem értettek egyet a középvezetők határozott idejű kinevezésével. 1989 elején „Nyűt tér" rovatot javasoltak a Híradóban, melyben „a könyvtár bármely dolgozója szabadon, cenzúrázatlanul elmondhatja véleményét az intézmény vezetéséről és működéséről."246 A régi szakszervezet is igyekezett megújulni, alkalmazkodni az új körülményekhez. Mégis többen a frissebb, aktívabb TDDSZ-be léptek át.247 A TDDSZ több állásfoglalást tett közzé aktuális kérdésekben, új kezdeményezésekről hallatta véleményét. (A törzs- gárdatagság eltörlése, a 40%-os béremelés.) Ezek többször túlzásokat, ellentmondásokat is tartalmaztak.248 Eközben a Közalkalmazottak Szakszervezete (a FSZEK SZB-titkára is) a kormánnyal és a SZOT főtitkárával bérkövetelésekről tárgyalt.249 Az 1989. április 8-án megalakult Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a TDDSZ-szel közösen foglalt állást a rendkívüli béremelés ügyében.250 A nyár folyamán lebonyolították a tisztújítást, munkahelyenként új bizalmit, szeptember 27-én pedig a Bizalmi Testület megválasztotta az új Szakszervezeti Bizottság tisztségviselőit. A taglétszám 1991 közepén 250 dolgozóból, 230 nyugdíjasból, 50 GYED242 Alapító nyilatkozat. = Könyvtári Híradó, 1988.11. sz. 9. p. 243 Könyvtári Híradó, 1991.1. sz. 12. p. 244 Hiripi Lajosné: Néhány szó a TDDSZ-ről. = Könyvtári Híradó, 1988. 12. sz. 11. p. 245 Könyvtári Híradó, 1989. 1. sz. 11. p. 1989-1990-ben kétszer volt Nyílt tér rovat. Előbb Hiripi Lajosné és Deák Sándor vitatta meg a központi épület helyiségeinek alkalmi bérbeadását. (Mennyi a haszon és mennyi a kár? 1989. 4. sz. 8. p. ill. Válaszok a „Mennyi a haszon és mennyi a kár?" cikk kérdéseire. Uo. 9. p.) Majd az 1990. 10. számban a FSZEK munkástanácsának létrehozásáról dokumentumokat jelentettek meg. (10-11. p.) 246 Ottovayné Ecsedi Klára: Miért lépek át a TDDSZ-be? = Könyvtári Híradó, 1989. 3. sz. 10. p. 247 A túlzásokra, ellentmondásokra, nem kívánatos törekvésekre hívta fel a figyelmet Papp István: Hozzászólás a TDDSZ állásfoglalásaihoz. = Könyvtári Híradó, 1989. 3. sz. 12-15. p., Vitára hívta „TDDSZ- en belüli és kívüli" munkatársait, megjegyezve, Révy Eszter bizalmi a kérdéseire nem válaszolt. (4. sz. 10. p.) 248 Könyvtári Híradó, 1988. 12. sz. 11. p. 249 Könyvtári Híradó, 1989. 4. sz. 10. p. 250 Könyvtári Híradó, 1991. 9. sz. 10. p.
