Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 325 hézségeken a vezetés szerkezetének átalakításával is igyekeztek enyhíteni. A munkatársaknak a vezetésbe való mind szélesebb körű bevonásával léptek a cselekvésekhez közeli döntések irányában: döntést és felelősséget delegáltak szakmai/helyi szintekre. Mindezek hatására is az olvasók száma enyhén nőtt, a látogatás, helyben használat, kölcsönzés mutatószámai pedig rohamosan emelkedtek.233 1994-ben 5 fiók átadása az iskolának, további 5 megszüntetése - később további kettő megszüntetésével, 1990-1996 között 90-ről 78-ra csökkent a fiókok száma - eredményezte a beiratkozott olvasók táborának csökkenését, a használati mutatók visszaesését. 1996- tól viszont a fenntartó fokozott támogatást nyújtott, a könyvtár feljebb lépett a fővárosi prioritási létrán. Saját bevételeinek üteme meghaladta a költségvetését - például a beiratkozási díj 1996-ra 259%-ra nőtt 1993-hoz képest, ennek viszont nyilván szerepe volt az olvasólétszám 92%-ra csökkenésében. Nőtt a késedelmi díjakból és másolásból származó bevétel, s a bérbeadásból befolyt összeg. Mindez ellensúlyozta a videofilmkölcsönzés díjak bevételének 76, a nyomdai bevételnek 88%-ra mérséklődését.234 Az előző nyolc év válsággal fenyegető tendenciája 1997-1998-ban fordult jobbra. Két év alatt másfélszeresére nőtt a költségvetés, a beszerzési kereteket 60%-kal növelték a hálózatban, nem kényszerültek bezárásra, a nyitva tartási idő csökkentésére. A főváros 1997- ben döntött: a Központi Könyvtárat restaurálással, átalakítással és jelentős bővítéssel régi helyén működteti tovább. Fordulat állt be a számítógépes lemaradás felszámolásában: integrált lokális hálózati terv készült a rekonstrukcióval párhuzamos megvalósítás ütemezésére. Szinte kopernikuszi fordulat kezdődött: a központban és egyre inkább a hálózatban is az információ iránti igények kielégítése került előtérbe.235 Az előbbi summázatot alátámasztják a fontosabb statisztikai adatok. Nagyjából hasonló időszakot tekintett át országos viszonylatban is Vidra Szabó Ferenc. „A rendszerváltozás első tíz évében lényegében tovább folytatódtak a korábban elkezdődött tendenciák, vagyis jelentősen csökkent a szolgáltatóhelyek, a főfoglalkozású könyvtárosok száma, valamint az év folyamán leltárba vett állományegységek száma. Szintén csökkent, bár nem olyan jelentősen a beiratkozott olvasók, a kölcsönzők és az év folyamán kölcsönzött állományegységek száma. Ugyanakkor valamelyest nőtt a könyvtárak alapterülete és a könyvtári állomány nagysága. És ugrásszerűen - csaknem tízszeresére - nőtt az állománygyarapítás éves összege, amely jelenség a közismert infláció és a könyvárak drasztikus emelkedése miatt egyáltalán nem meglepő."236 A FSZEK mutatóit ennek fényében érdemes mérlegelni. Bár nem kétséges, bizonyos mutatóknál figyelembe kell venni, hogy Budapesten más a közkönyvtár környezete, mint vidéken, s különösen országosan. 233 Jelentés. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkája 1994-1996-ban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 1994-1995-1996. 25. köt. 5. p. 234 Jelentés. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkája 1997-ben és 1998-ban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 1997-1998. 26. köt. Bp. 2000. 5-8. p. 235 Vidra Szabó Ferenc: A legfontosabb könyvtári mutatók változásai (1989-1999) = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2001. 4. sz. 10-24. p. Az idézet a 11. lapról való, ahol hivatkozott korábbi cikkére: Néhány könyvtári mutató alakulása 1985 és 1995 között. = uo. 1997, 6. sz.] 236 Forrás: az éves jelentésekben közölt fontosabb statisztikai adatok.
